Jogi segítséget nyújt a polgári engedetlenkedő tanároknak a Magyar Helsinki Bizottság. Kádár András Kristóf, a jogvédő szervezet társelnöke a Klubrádióban azt mondta, nemcsak a személyes munkajogi védelmet vállalják, közösen a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezettel azon dolgoznak, hogy Alkotmánybíróságon támadják meg a tanársztrájkot leszűkítő jogszabályokat, amelyek miatt, ha
a tanárok a véleményüket tényleg hallhatóvá és láthatóvá akarják tenni, nem marad más választásuk, mint a polgári engedetlenség.
A bírói munkajogi gyakorlat általában nem kedvező, ha valaki nem veszi fel a munkát, ráadásul figyelmeztetés után, megfelelő munkáltatói válasz az elbocsátás, de a tanárok helyzete nem átlagos. Kádár András Kristóf szerint esetük a munkafelvétel megtagadása nem normasértés, hanem véleménynyilvánítási forma a kormány által előidézett helyzet ellen.
A bíró egy munkaügyi perben azt vizsgálja, a normasértéshez képest arányos-e a munkáltatói válasz, figyelembe kell vennie, mi a kontextus, mi volt a morális oka, hogy a tanárok bizonyos óraszámban nem vették fel a munkát, tette hozzá.
Emlékeztetett rá, a Gyurcsány-kormány idején a Fidesz-frakció testületileg kivonult a Kossuth térre, ahol elbontották a kordont, és azt is polgári engedetlenségnek nevezték, amit a bíró figyelembe is vett, Nem garázdaságkét értékelte a fideszes politikusok tettét, hanem politikai véleménynyilvánításként, ennek megfelelően pedig a frakció összes tagját felmentette. Szerinte hasonló a helyzet, bár egy parlamenti képviselőnél magasabb a küszöb, hiszen maga a jogalkotó sért jogot, míg más hivatás képviselőinek nincs esélyük törvényjavaslatot benyújtani, felszólalni az Országgyűlésben. A Helsinki társelnöke szerint Magyarországon is nyerhető a per, de ha
elvérzik az ügy, ott van a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, aminek a gyakorlata az, hogy az államnak van tűrési kötelezettsége. Ha az arányosság keretei között marad a polgári engedetlenség, úgy nyerhető az ügy
– tette hozzá.
