megélhetés

Egy felmérés szerint az emberek 5 százaléka várja anyagi helyzete javulását, miután nyugdíjaztatta magát.

Egy vidéken élő édesanya szívszorító írása arról, hogy miként próbálja túlélni a következő hónapot a kevés fizetéséből.

Nedves falak és padló, elkorhadt nyílászárók - ráadásul a lakosság több mint 40 százaléka nem megfelelő méretű lakásban él.

Két számjegyű béremelés lesz – mellette úgy tűnik, 1,6 százalékos nyugdíjemelés. A különbség a kézhez kapott összegeknél havi tízezrekben mérhető.

Legalábbis így is értelmezhető, ha jövőre a kormány terve helyett az MNB számai (2,3 százalékos infláció) teljesülnek. A nyugdíjszakértő szerint ugyanis ebben az esetben visszamenőleg meg kell majd emelni a nyugdíjakat novemberben.

Szarkupac.

Hogy egyre többen vannak-e, vagy én kerülök sokszor ugyanabba a helyzetbe, nem nagyon gondolkoztam rajta. Tény, úton-útfélen beléjük botlok, és sokszor elgondolkodom a sorsukon.

Négyszer annyian végeznek diákmunkát, mint a korábbi években. Van, akit azért rúgtak ki egy kávézóból, mert vizsgáznia kellett, míg másnak a bálnák védelméről kellett győzködnie a járókelőket. A diákmunka megterhelő és általában albérletre sem telik belőle.

A nemzetgazdasági miniszter remek bizonyítványt állított ki a magyar gazdaság eredményeiről. Visszaálltunk a megfelelő pályára - szerinte.

A mai aktív korú lakosság zöme arra számít, hogy a nyugdíjából nem fog tudni megélni. A kérdés az, komolyan gondoljuk-e, hogy időskorunkban is dolgozni fogunk. Vagy inkább áldozunk az előtakarékosságra. Mindnyájan válaszút előtt állunk.

Mintha nem is ugyanarról a dologról beszélnének a szakértők. Egyikük riogat, hogy ránk tolja a kormány az idősek eltartását, és megnyomorítja ezáltal a középkorosztályt, másikuk nyugtat.

Romsics Balázs 33 évesen költözött el Magyarországról. Több mint félmillió forinttal ment ki Angliába. Bő két hónap alatt élte fel. Most vállalkozóként dolgozik, fotóit már árulják a brit főváros központjában. Azt reméli, egyszer majd meg is él belőle.

Átlagosan fejenként és havonta 19 885 forintot költünk élelmiszerre.

A magyar lakosság többsége szerint 30 éves kor előtt kellene elkezdeni takarékoskodni a nyugdíjra.

Így értékelték a magyarok az elmúlt évet.

Fontos nekünk az időskori anyagi biztonság, de nem teszünk érte.

A hallgatók többsége a szűkös anyagiak ellenére pozitívan látja jövőjét és az elhelyezkedési esélyeit, de így is sokan szeretnének külföldön munkát vállalni.

Az LMP szerint amíg a munkából nem lehet megélni, a kormánynak semmi oka nincs az ünneplésre amiatt, hogy százezerrel többen dolgoznak, mint tavaly.

Az Európai Unióban minden második nyugdíjas dolgozik. Az északi országokban lehetőség, hazánkban inkább kényszer.

A magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is sem teheti le a munkát, ha meg akar élni. Talán nem véletlen, mert mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre. 

Egy internetes oldal a Föld két tetszőleges városának megélhetési költségeit hasonlítja össze. Csak be kell írni a helyszíneket, és máris jön a válasz, hogy melyikben olcsóbb az élet.

Van, aki beérné havi 81 ezer forinttal, a módosabbak szerint viszont ennek több mint a duplája kell az átlagos színvonalú megélhetéshez.

Az időskori ellátás rendszeres, várható, és minden hónapban megérkezik. Ami jó. Az már kevésbé, hogy akik kapják, azok közül sokaknak a fűtés vagy az étkezés is gondot jelent.