Az örmény származású, oroszul író Narine Abgarjan negyedik magyarul is megjelenő könyve bemutatójára érkezett Budapestre. Irodalomról és háborúról kérdeztük, na meg a fehérneműbe tűzve hordott gombostűk mágikus erejéről.
Nádas Péter és Bödőcs Tibor, dödölle és fröccs, irodalom és zene, mindez egy 330 lakosú, varázslatos szépségű zalai kis faluban. Alighanem akadnak sokan, akik valahogyan így képzelik a paradicsomot.
Lassan ötven éve, hogy feltalálta a bűvös kockát, ami meghódította a világot. De vajon mi izgatja mostanában, és zavarja-e, hogy első találmánya mindent beárnyékol?
Egy ’56-os disszidens lánya megrendítő regényt írt az AIDS-járvány hajnaláról, amikor egy egész generációt tizedelt meg a betegség. Interjú Rebecca Makkai magyar származású íróval.
Bár a járványhelyzet egyre kevesebb nyilvános programot tesz lehetővé, a fesztivál szervezői megtalálták a módját, hogy élő és online programokat egyaránt felvonultatva tartsák meg a fesztivált.
Európa még mindig nem lát túl a saját határain, és nem ismeri fel a megváltozott világrend veszélyeit. De vajon mennyire vagyunk megosztottak a közel-keleti országokhoz képest? Interjú.
A Margó fesztivál és a 24.hu közös programján három szerzővel három 24.hu-s újságíró beszélget arról, mi készül épp a szerzők dolgozószobájában, a beszélgetést bárki megnézheti ingyen.
Már 120 éve is a politika fő aggodalma volt, hogy fogy a nemzet, csak ekkor még a nők taníttatását tartották veszedelemnek. Szécsi Noémi könyvéből kiderül, miben fejlődtünk azóta. Interjú.
Ha üzletről van szó, ne bízz az izlandiakban, ha viszont művészetről, akkor nyugodtan! Jón Kalman Stefánssonnal, Izland egyik legfontosabb kortárs szerzőjével beszélgettünk, aki szerint a költészet mentheti meg az emberiséget.
Pető Andrea azért írta meg a második világháborúban történt tömeges nemi erőszak magyarországi történetét, hogy a túlélők és leszármazottaik végre letehessék a titkolózás és a szégyen keresztjét. A szerzővel beszélgettünk.