magyar történelem

De településnevekben is mi vittük el a pálmát!

Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak - adta ki a parancsot Lajos frank király 907 nyarán, és seregei élén megindult Magyarország ellen. Pozsonynál viszont már az életéért futott – hazafelé.

1810. szeptember 5. tragikus nap volt a Tabán történetében.

A szentek emléknapja általában haláluk évfordulója, ám Szent István ünnepe öt nappal "késik". És miért épp Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot?

A merénylő kezéből kiesett a kard, kegyelemért könyörögve borult a király betegágy mellé.

A befogadás pecsételte meg a lengyel-magyar barátságot, és több ezer görögnek adtuk meg egy új élet esélyét a XX. században. A magyar történelem ezeken túl is számos példát ad menekültek befogadására. Visszatekintésünk a menekültek világnapján.

A világban mindig volt hely a menekülő magyaroknak.

A százezres, békés munkástüntetést a rendőrség és a katonaság sortűzzel akarta megfékezni.

A Cassandra-levéllel a kiegyezés megvalósításától óvta Deák Ferencet, egyesek szerint Trianont is előrevetítette. Ma 150 éve.

Annyi kellett hozzá, hogy pont a lőportoronyba csapjon - a budai pasa selyemzsinórt kapott gondatlanságáért.

Kik az Őrzők? Mit őriztek? A Digitális Legendárium kétrészes rövidfilmjéből ez is kiderül.

1841-ben született, három nyelven beszélt és 25 évet töltött börtönben, miközben csupán három évig betyároskodott. Portré.

A király három kihúzott fogát feltartó kéz és a vitézi ruhában kecskén nyargaló majom mind feltűnik egy-egy magyar nemesi címeren.

Régen még a falunevek is jobbak voltak!