középkor

Gellért püspököt brutális módon gyilkolták meg a mai Gellért-hegy lábánál, vérét a víz nem tudta elmosni.

A világtörténelem egyik legnagyobb árulása volt Konstantinápoly elfoglalása. Jó fél évszázaddal később, ügyes csellel sikerült visszavenni a „keresztesektől”.

Az „utolsó aranyágacska” ügyes politikával megszilárdította a hatalmát, de nem maradt ideje ezt az ország érdekében kamatoztatni.

Nem túlzás világraszóló győzelemnek nevezni a Hunyadi és Kapisztrán vezetésével harcoló magyarok és szerbek diadalát Nándorfehérvárnál 1456. július 22-én.

Dugovics Titusz az önfeláldozás szimbóluma akkor is, ha szinte biztosan nem Dugovics Titusznak hívták. Az egész egy XIX. századi kisnemes fondorlata.

A magyarok olyan keményen harcoltak a sorsdöntő csatában, hogy a tatárok inkább menekülőutat nyitottak nekik. A szekérvár alkalmazása IV. Béla részéről nemhogy hiba, hanem indokolt, előrelátó stratégia volt.

A történelmi idők doktorainak segítő szándékát hiba lenne kétségbe vonni, ám néha egészen elképesztő gyógymódokat dolgoztak ki.

Már 1456-tól a Magyar Királyságért zúgnak a harangok, 1500-tól kezdve minden egyes nap déli 12 órakor.

A valódi Muhi romjain ma egy autópálya-lehajtó terpeszkedik, a Sajó medre a középkorban nem ott volt, ahol most, és meg kellene találni egy 800 éves híd maradványait: nagy erőkkel keresik a tatárok ellen vívott, végzetes kimenetelű Sajó-menti csata pontos helyszínét.

A király teljes karját vagy legalábbis alkarját emelhették ki a sírból, valószínűleg Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején „csonkították meg” többször is.

Az emberi kegyetlenség és fantázia is határtalan, amikor pedig e kettő találkozik, hátborzongató az eredmény.

A középkori kereszténység szigorú szabályok közé szorította férj és feleség intim együttlétét is, itt nyer értelmet a házastársi kötelesség fogalma.

Az 1241-es muhi csata előtt a tatárok elképesztő sebességgel törték be Magyarország kapuját, megsemmisítették a nádor hadseregét és az ország közepe felé száguldottak. Ekkor már javában folyt a mozgósítás, aminek a véres kard körbe hordozása is része lehetett.

IV. Béla hiába küldte segélykérő leveleit a tatárok ellen, Európa hatalmasságai egymással voltak elfoglalva, de imádkoztak értünk. A nagy nehezen összeállított keresztes hadakat pedig eltérítették.

A hírhedt orgyilkos szekta „meggyőzte” Szaladin szultánt, hogy az élete fontosabb, mint az ő legyőzésük.

Ha valakit súlyos bűncselekménnyel vádoltak meg a középkori Angliában, akkor az illetőre halálbüntetés várt – hacsak nem sikerült gyorsan bemenekülnie egy templomba.

A sztánai református templom felújításakor egy 12. századi szentélyt is felfedeztek.

A magyaroknak épp akkor „sikerült” elűzni az országból kiváló harcosok nagy tömegét, amikor a kor katonai szuperhatalma már Magyarország kapuinál állt 1241-ben.

Utoljára az 1990-es években végeztek kutatást az altemplomban.

1241-ben a kor egyik legkiválóbb hadereje indult Magyarország ellen, és a magyarok bedőltek a hadicselnek is, amit korábban ők maguk is hatalmas sikerrel alkalmaztak.

A középkorban sokszor jövedelmező vállalkozásnak bizonyult a szent háború.

A középkori Európában a szülés súlyos kihívást és veszélyt jelentett, a nők az égiek és a bábák segítségét kérték, a kórházakat lehetőleg kerülték.

Az oroszlán alakja a muszlim világból a steppevidékre elkerült tárgyakról lehetett ismerős a Kárpát-medence X. századi ötvösei előtt. Egyes griffekről pedig egyértelmű, hogy nem evilági lényekként jelenítették meg őket.

A leletek Svédországban kerültek elő.