A Publicus szerint a magyarok hiányolják az intézkedéseket a klímaváltozás hatásai ellen.
klímaváltozás
2024-ben az azerbajdzsáni Bakuban gyűlnek össze a világ országainak képviselői, hogy megvitassák a globális klímacélokat.
A közismerten klímatagadó Donald Trump újabb elnöksége esetén a korábbinál is nagyobb erővel vetheti bele magát a zöld átállás lassításába.
1894 óta jegyzik a legmagasabb japán hegy hóviszonyait, azóta nem fordult elő, hogy ennyire későn ne legyen rajta hó.
2050-re évente átlagosan 6,5 órával alhatunk kevesebbet.
A friss kutatás során olyan tényezőre bukkantak, amit eddig figyelmen kívül hagytak a mérések során.
Bécs hiába számít napjainkban a világ egyik legélhetőbb nagyvárosának, ha nem tesz határozott lépéseket, az elkövetkező évtizedekben drasztikusan csökkenni fog lakóinak életminősége a klímaváltozás miatt.
Az éghajlatváltozás nem pusztán az átlaghőmérséklet emelkedését jelenti, az ördög a részletekben bújik meg: az átalakuló viszonyokkal minden eltűnhet körülöttünk, amit szeretünk.
Az ENSZ új jelentése alapján 2100-ra akár 3,1 Celsius-fokos is lehet a felmelegedés mértéke.
A globális felmelegedés miatt egyre nagyobb eséllyel találkoznak bizonyos kórokozókkal.
Az AMOC összeomlása katasztrofális következményekkel járna.
Az 1980-as évek második felétől felgyorsult a melegedés üteme.
Öt éven belül a vállalkozások top három problémája közé bekerül az időjárás – jósolja a Dellában Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója.
Interjú a férfival, akinek lassan szobrot lehetne állítani a Városligetben.
Csupán a kontinens felszíni vizeinek egyharmada számít jó állapotúnak.
A floridai álom kezd rémálommá válni: fokozódó hurrikánveszély, emelkedő tengerszint és az élővilág átalakulása fenyegeti a térséget.
Az éghajlati válság kritikus és kiszámíthatatlan új szakaszát értük el.
Egy tipikus mediterrán ciklonról van szó, amelyek egyébként nagyon fontosak Közép-Európa, így hazánk csapadékellátásban is.
Az elmúlt évtizedekben több mint tízszeresére nőtt a növénytakaró a kontinensen.
A változás egy 100 méteres szakaszt érint.
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság a közelmúltban átfogóan vizsgálta a Balaton kémiai viszonyainak változásait.
A titokzatos képződmények az elmúlt évtizedben, látszólag a semmiből kezdtek el megjelenni a Jamal-félszigeten.
Pusztító tornádók és kíméletlen hőhullámok sújthatják hazánkat hamarosan, a magyar kukorica és burgonya pedig a múlté lesz. Többek között ezekkel fenyeget minket a klímaváltozás, szakértők egy csoportja azonban most útmutatást adott ahhoz, miként tehetjük élhetővé a jövőnket.
A klímaváltozás miatt Magyarország éghajlata egyre melegebbé és szárazabbá válik, ami kedvez a pisztáciának.
