Egyre távolabb kerül az emberiség a párizsi klímaegyezmény céljaitól.
kibocsátás
Nem az üzleti elit ellenében, hanem azzal együtt.
Hiába akar 2030-ig karbonsemlegességet a cég, egyelőre csak távolodik a céljától.
Nemhogy csökkent, a legtöbb vállalat növelte a kibocsátását az elmúlt években.
Szigorú szabályokat vezetnek be, hogy elejét vegyék a negatív hatásoknak.
Tervek ugyan vannak a légi közlekedés zöldítésére, ám a 2050-es célok nemcsak az időbeli távolság miatt tűnnek nehezen elérhetőnek.
Egyre többször merül fel, hogy nemcsak csökkenteni kéne a kibocsátást, de ki is szívni a szenet a légkörből. Dél-Korea most nekiáll ennek.
Az elmúlt három évben közel a duplájára nőtt a magyar államadósság devizaaránya. Vége a lakossági állampapír reneszánszának.
Az idei emisszió kissé meghaladja majd a tavalyi értéket.
150 millió tonna, kifejezetten az invázió miatt termelődött szén-dioxid került a levegőbe a konfliktus kezdete óta.
A minták rendkívül értékesek.
A tengeri szerkezet célja, hogy megkösse a légkörben a káros anyagokat.
Az amerikai húsipar évtizedek óta irtózatos pénzeket öl abba, hogy bebizonyítsa: a szarvasmarha-tenyésztés nem annyira káros a bolygóra, mint ahogy azt a környezetvédők állítják. Újabban már egy több tízezres kommunikációs csapatot is bevetnek a küzdelemben.
Kiderült az is, melyik országból száll fel a legtöbb magánrepülő.
Sokan az élelmiszeripar jövőjét látják a laboratóriumokban előállított, mesterséges hústermékekben, azonban nem biztos, hogy ez így lesz.
Új jelentést adott ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.
A termelés volumene másfél százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A metán a klímaváltozás egyik fő mozgatórugója.
A metán az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz.
Sokat spórolhat az, aki kevesebb húst fogyaszt, ráadásul kibocsátását is csökkentheti.
Soha nem volt még ilyen magas egyik klímacsúcs kibocsátása sem.
Minél előbb el kéne érni a nettó nulla szénkibocsátást, hogy elkezdhessen visszaállni.
A szakértők egy bonyolult szimulációval mérték fel az élelmiszerekhez köthető kibocsátást.
A férfiak kiadásai 16 százalékkal több, a klímaváltozást elősegítő kibocsátással járnak együtt, mint a nőké. Annak ellenére, hogy a két nem csaknem ugyanannyit költ.
