16 gazdasági mutatót összesítettünk, nyolc régiós országban: nyolcban az utolsó vagy az utolsó előtti helyen állunk.
infláció
A kormány hivatalos inflációs becslést közölt, ami alapján lehetett számolni.
„A kiskereskedelmi láncok magatartása aggályos, az áremelések túlzók.”
A kormány döntése miatt érezhetően emelkedtek az átutalási illetékek.
A nem magyar pénztárcáknak való vidéken találkoztunk alkoholérzékeny, kisétkű, Deák téren edződött és külföldön dolgozó magyar fesztiválozóval is. Honfitársainkat a Sziget árairól kérdeztük.
Egyes termékek és szolgáltatások még sosem kerültek ilyen sokba.
Miközben a tanszerek 7,4 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly.
Erről az MCC Feszten beszélt.
Bőven infláció feletti.
Saját felügyelőbizottsága bírálja a Magyar Nemzeti Bankot, illetve elnökét.
A kockázati felárakról Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője beszélt a Dellában.
Májushoz képest viszont nem változtak.
Hétfőtől kivezetik az intézkedést, mert a kormány „leszorította az inflációt”.
A cégek egy részénél nem is volt béremelés az idén.
Szavazni lehet: Mészáros milliárdjait és a magas inflációt okolják az emberek.
A lakosság harmada nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos váratlan kiadással – olvasható az Egyensúly Intézet friss felmérésében.
Márciusi előrejelzésükhöz képest 0,5 százalékponttal alacsonyabb pénzromlást várnak.
„Az államcsődöt elkerültük, de ez nem sokon múlott.”
Kiugróan, 14 százalék felett emelkedtek a hírközlési szolgáltatások díjai.
Plafonja van a drágulásnak a visszafogott kereslet miatt.
Miközben a hazai kultúrafogyasztást próbáltuk beárazni azzal a nem meglepő tanulsággal, hogy a mozi, a múzeum, a koncertek, a fesztiválok és a színházak is jócskán megdrágultak, érdekes anomáliára bukkantunk: nem a Sziget-jegy drágul, a forint romlik.
Kedd reggelre kissé erősödött a forint az előző esti jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben.
Lehet, hogy soha nem kapják vissza, amit elvettek tőlük.
