A háborúért és a szovjet területen elkövetett cselekedetekért személy szerint minden magyar állampolgár felelős - a Vörös Hadsereg listákkal érkezett Magyarországra a II. világháborúban.
II. világháború
"Szószegők lettünk - gyávaságból ... A gazemberek oldalára álltunk ... Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet".
A főváros módszeres pusztítását az amerikai légierő kezdte 1944. április 3-án. Húszezer ember halt meg.
A náci haláltáborok után a megszabadított zsidó foglyok gyűjtőtáborba kerültek, heteket, hónapokat kellet várniuk a hazatérésre.
Recseg-ropog a mítosz, miszerint az amerikai katonák "úriemberként" vonultak végig fél Európán a II. világháború alatt.
A még meg nem nevezett, most 93 éves férfi az SS tagjaként szolgált Auschwitzban. A legnagyobb magyar temetőben.
Terrorbombázásnak nevezték, amikor a szövetségesek az ellenség megtörésére, bosszúból civilek ellen indítottak légitámadást. Drezda épp 70 éve vált áldozattá.
Szovjet díszsortűz jelezte 1945. február 13-án délben, hogy Budapest elesett. A fővárosiak számára ezzel a háború véget ért, ám a "felszabadításban" nem volt köszönet.
A budapesti ostromgyűrűből kitörő katonák hősi halottak. Szélsőjobbos indíttatású mítoszokra azonban nincs szükségük sem nekik, sem nekünk.
A második világégés után Magyarországnak viselnie kellett a háborúért a felelősség rá eső részét. Ezt részletezte a párizsi békeszerződés, amit 1947. február 10-én írtak alá.
A jaltai konferencián Lengyelországot kiszolgáltatták Sztálinnak, és egyenes út nyílt Kelet-Európa "szovjetizálása" előtt.
A lengyel elnök az auschwitzi megemlékezésen részt vevő több mint háromszáz túlélő előtt a gyűlölet és erőszak poklának nevezte az egykori koncentrációs tábort.
Így nevezte a katonai szleng a zsákmányszerzést, amiben bár honvédeink is jeleskedtek, a sok korabeli haderőt jellemző agresszió és erőszak számukra ismeretlen volt.
Az utcákon holttestek és lótetemek, szétlőtt hidak, lerombolt város - ez fogadta a német megszállás alól megszabadult pestieket, mikor előbújtak az óvópincéből.
Szálasi Ferenc elmebetegséget súroló fanatizmusa magyarok százezreinek halálát okozta, és szó szerint romba döntötte az egész országot.
Kun András nyilas pártszolgálatosként reverendában uszított, kínzott, rabolt és gyilkolt meg százakat.
Az amerikaiak még akkor sem készültek Pearl Harbor védelmére, amikor a radarok már mutatták a közeledő repülőket. Azt hitték, saját B17-eseik jönnek.
Összesen hat-hétszázezer magyart, civilt, katonát, férfit és nőt hurcoltak rabszolgamunkára a Szovjetunió lágereibe 1944-től. Ezen a napon 1953-ban 1500-an tértek haza.
Nem volt vita, hogy a náci háborús bűnöket meg kell torolni, a szövetségesek csak az azonnali akasztás és a bírósági tárgyalás között dilemmáztak.
A németellenes szervezkedésnek Magyarországon nem volt komoly társadalmi bázisa, mert hiányoztak az ezt megszervezni képes erők, ugyanakkor a revíziós sikerek is Hitler "népszerűségét" növelték.
Villamos, autók, gyalogosok is tartózkodtak a hídon, amikor a németek a levegőbe repítették 1944. november 4-én. Százak haltak meg.
A német hajó 45 tagú személyzettel merült a hullámsírba, a német külügy közölte: nem akarják kiemelni a tengeralattjáróból az ott meghaltak maradványait.
Az isteni szél többször megmentette Japánt az ellenségtől, de a világháborúban nem volt több, mint ijesztő tömeges öngyilkosság.
Horthy bejelentette a németeknek, hogy hátba fogja őket támadni, majd órákon belül kudarcba fulladt a kiugrási kísérlet.
