Tudomány

A miniszterelnök, aki becsületből ölte meg magát

"Szószegők lettünk - gyávaságból ... A gazemberek oldalára álltunk ... Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet" - írta Teleki Pál, mielőtt főbe lőtte magát 1941. április 3-án.

Teleki Pál földrajzot, jogot és államtudományt tanult, nemzetközi szaktekintélyként teljes erejével küzdött a magyar érdekekért a Verailles-i béketárgyalásokon. Ő készítette el az igazságos új határok kijelölése érdekében a híres “vörös térképet” az 1910-es népszámlálás eredményei alapján. Horthy Miklós 1920 nyarán nevezte ki először miniszterelnöknek, de miután IV. Károly első visszatérési kísérlete során a legitimizmus gyanújába keveredett, 1921 áprilisában lemondott.

Az ő miniszterelnöksége alatt született meg a numerus clausus törvénye, ami a magyarországi nemzetiségek arányában osztotta el a felsőoktatási helyeket. Elsősorban az egyetemeken magas arányban jelen levő zsidók ellen irányult. Lemondása után Teleki a budapesti egyetem közgazdaság-tudományi karának dékánja, a mai Műegyetem elődje, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora lett. Ő vezette a Térképészeti Intézetet, amelynek alagsorában nyomtatták 1925-ben a nemzetközi botrányt okozó hamis frankokat. A hamisítás célja a francia gazdaság romba döntése volt, a szálak a legmagasabb kormánykörökig vezettek.

A nagypolitikába kultuszminiszterként tért vissza 1938-ban, majd 1939-től ismét kormányfővé nevezték ki, a tisztséget haláláig viselte. Ebben a két évben lépett hatályba a második zsidótörvény, visszacsatolták Kárpátalját és Észak-Erdélyt. Igyekezett minden eszközzel kimaradni a háborúból, az egyre nagyobb német nyomás ellen az angolszász hatalmak felé keresett kapcsolatot. Nyíltan szembeszállt Hitlerrel, amikor – a kormányzóval egyetértésben – nem engedélyezte, hogy német csapatok Magyarországon keresztül haladva indítsanak délről is támadást Lengyelország ellen.

A háború kirobbanása után lengyelek százezreinek nyújtott menedéket, de 1940 novemberében hazánk csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Utóbbi nyilván nem szolgálta Teleki céljait, ezért kötött decemberben örök barátsági szerződést Jugoszláviával. Csakhogy Hitlernek más céljai voltak, amihez magyar segítségre is igényt tartott. Magyar részről a délszláv állam elleni támadás újabb revíziós sikert jelentett volna, ám Nagy-Britannia világossá tette: ez a lépés kiváltja a hadüzenetet.

A miniszterelnök két tűz közé került, nem látta a kiutat és összeomlott, 1941. április 3-án, a Jugoszlávia elleni német felvonulás másnapján a Sándor palotában lévő lakosztályában főbe lőtte magát. Búcsúlevelét Horthy Miklós kormányzónak címezte: “Főméltóságú Úr! Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét. A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet. Nem tartottalak vissza. Bűnös vagyok. Teleki Pál”

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.