A szakértők egy bulgáriai barlangból előkerült leleteket vizsgáltak.
homo sapiens
A hatalmas kitörés még az éghajlatot is befolyásolta.
Őseinket a klimatikus változások sarkallták költözésre.
Úgy tűnik, az első Homo sapiensek a vártnál korábban érték el Európát.
A lelet cáfolja, hogy a Homo sapiens egyetlen nagy hullámban, 60 ezer éve vándorolt ki Afrikából
A gyenyiszovai ember egy olyan emberféle, amelynek létezését három apró csontból ismerjük. Génjei viszont megtalálhatóak a pápuákban, a kínaiakban, japánokban.
Marokkóból kerültek elő azok a csontok, melyek jóval idősebbek bármelyik korábban azonosított Homo sapiens leletnél.
A hatvanas évek óta tartotta magát egy téves elmélet. Egészen eddig.
Csonoszuke Okamura szerint az emberiség az elmúlt több száz millió évben nem változott semmit – azon túl, hogy mérete ötszázszorosára nőtt.
A mai ember legrégebbi európai nyomára bukkantak az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók.
A DNS-ünk alapján azt már tudták, hogy keveredtek, de most az is kiderült, hogy akár ötezer éven át is "társbérletben" élhettek Európában.
A mai macsó, agresszív férfiállat is pityergő kis ovis őseinkhez képest - fajunk legnagyobb szerencséjére ugyanis az ember tesztoszteronszintje mára sokat csökkent.
Hamut és elszenesedett csontokat rejtő tűzhelyet tártak fel régészek egy izraeli barlangban, amely lelet arra utal, hogy az ember ősei már azelőtt tudatosan használták a tüzet, hogy a Homo sapiens felbukkant volna Afrikában.
Eddig ismeretlen kőkori népesség csontmaradványait fedezte fel Kína déli részén egy nemzetközi kutatócsoport.
Úgy tűnik, sokkal jobb szaglással rendelkezett a Homo sapiens kortársánál, a Neander-völgyi embernél.
Egy új elmélet szerint a nagyszülők bölcsessége segítette elő a Homo sapiens felemelkedését.
Megerősítették genetikailag, hogy minden nem afrikai modern ember a Neander-völgyiek örökségét hordozza magában.
A modern ember afrikai fajtársaival még még legalább húszezer évig fenntartotta a kapcsolatot - derült ki három kontinens populációinak genetikai összehasonlításából.
A kutatások igazolták, hogy a monogámia miatt emelkedhetett föl az emberi faj.
A Homo sapiens sem élt hosszabb életet.
Át kell írni a történelemkönyveket, mégsem Afrikából származhat a modern ember.
A modern ember számára evolúciós előnyt jelenthetett a hosszabb élet.
