A fejlődő világ országait, így Indiát nem sikerült teljesen elszigetelni Oroszországtól.
hidegháború
Az R/P FLIP nagyban hozzájárult az óceán alaposabb megismeréséhez.
Az első ember, aki meglátta földönkívülinek nézte.
Dwight D. Eisenhower elnök fogalmazta meg nyilvánosan azt az elméletet, amely aztán hosszú időre talpköve lett az amerikai hidegháborús gondolkodásnak, de a hatásai még ma is tetten érhetők.
A Szovjetunió képtelen volt versenybe szállni az amerikai csillagháborús tervvel.
Szerdán 100 éves korában meghalt Henry Kissinger, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere, a hidegháború időszakának egyik legfontosabb és legellentmondásosabb politikusa, akinek munkásságát minden bizonnyal jó ideig vitatni fogják.
Richard Nixon külügyminisztere száz éves volt.
Megpróbálták eltitkolni az esetet.
Amikor Trumant beavatták a célegyenesébe ért Manhattan-terv részleteibe, sokk hatása alatt írt az atombombáról.
1956 után lejjebb tekerték az offenzív szovjetellenes propagandát, a hírműsorok mellett inkább a szórakoztatásra helyezték a hangsúlyt: a rock and rollnál vagy a beatzenénél nem volt erősebb érv a „hanyatló Nyugat” mellett.
Az építmények teljesen megváltoztatják, miként tekintünk a Római Birodalomra.
Az 1983-ban 100 ezer lakosú kis karibi sziget, Grenada egyike a világ legkisebb országainak, nem férne be az Egyesült Államok 300 legnépesebb városa közé.
A nyugati politikusok bizalmatlanul fogadták Moszkva engedékenységét.
Dél-Korea is megosztott abban a tekintetben, hogy mit, és hogyan kellene tenni Észak-Korea kapcsán.
Nyikita Szergejevics Hruscsov dührohamot kapott az ENSZ közgyűlésén 1960-ban. Soha nem látott botrányt csinált.
A kubai rakétaválság volt a hidegháború legforróbb két hete.
Három évtized elteltével már igencsak megette a tenger a nukleáris torpedók borítását.
Irányítása alatt végleg szétesett a szovjet szuperhatalom.
A Moszkva melletti bázison először egy, majd négy nukleáris töltettel felszerelt amerikai rakéta érkezését jelezte a számítógép 1983-ban.
Legalábbis ezt írja a BBC History magazin legújabb, szeptemberi számának vitára serkentő cikkében egy fiatal német történész.
A Boeing 747-es megsértette a szovjet légteret 1983. szeptember 1-jén, a fedélzetén utazó mind a 269 ember meghalt.
Bettany Hughes angol történész-ismeretterjesztővel beszélgettünk dokumentumsorozatának legújabb évada kapcsán.
Inkább „csak” egy felerősített atomba volt.
A szemünk láttára bontakozott ki az új űrverseny, ezúttal azonban az Egyesült Államok ellenfele nem a Szovjetunió vagy Oroszország, hanem Kína.
