A több mint száztíz éves múltra visszatekintõ magyar gyógyszeripar, s ezen belül a Richter Gedeon Európában a legpatinásabbak közé tartozik. Az 1901-ben alapított Társaság sikerének titka többek között az évszázadok alatt felhalmozott tapasztalatokban, az értékes szaktudásban rejlik: egyesíti magában az évszázados gyártási tradíciókat, az értékes szaktudást a modern technológiai csúcsminõséggel.
Hetilap: Top200
Súlyos bajok gyötrik a XXI. század elejének kapitalizmusát. Ennek ellenére úgy tûnik, hogy a következõ évtizedek még minden bizonnyal a kapitalizmus jegyében telnek el. Rögtön korrigálnom kell az elsõ mondatot, hiszen a XXI. századi kapitalizmus, mint olyan, nem létezik. Így leírva pusztán politikai-szociológiai-közgazdasági absztrakció. A legjelentõsebb francia társadalomtudományi, szellemi mûhelyek a kapitalizmusról csak többes számban beszélne
Magyarok és multik – hálás és bármikor meghirdethetõ, mindig aktuális konferencia téma Magyarországon, hasonlóan az innovációhoz vagy a korrupcióhoz. Az ország történelme úgy alakult, hogy a piacgazdaság kiépítésében, az 50–100 évet megkésett iparosítás megindításában, a vasúthálózat kiépítésében és a gazdaság monetizálásában meghatározó szerepet játszott a külföldi, javarészt osztrák tõke. A történelem annyiban ismétli önmagát, hogy a rendszervá
Chikán Attila vitaindító írása (Hamis kérdésfeltevések – Figyelő, 2011/27. szám) vitathatatlanul igaz állításokat tartalmaz, ugyanakkor a múlt alapján, időnként általánosítva, tagadva hívja fel a figyelmet néhány valóban vitatható, de egyértelműen nem elutasítandó tételre. Ez ennél bonyolultabb kérdés, itt többről van szó. Sőt, talán az ország gazdasági jelene és jövője szempontjából a legfontosabb kérdésről, a gazdaság duális szerkezetének csökk
Chikán Attila akadémikustársam, mint pályafutásunk alatt annyiszor, mostani írásában (Hamis kérdésfeltevések – Figyelő, 2011/27. szám) a gazdasági életet oly sokrétűen befolyásoló közéleti viták egyik érzékeny pontjára tapintott. Mondandójának velejével egyetértek, hiszen a közkeletűvé vált nagy- és kisvállalat, külföldi- és hazai vállalkozás, áruházlánc és sarki bolt szembeállítása nyilvánvalóan szavazatmaximálási céllal tartósulhatott csupán.
Utazva a világban, ugyanolyan márkájú gépkocsiba ülhetünk be a taxidroszton, hogy eljussunk az otthon is működő lánc szállodájába, ahol a jól ismert márkájú tévén a megszokott csatornákat találjuk, s közben megihatjuk kedvenc üdítőnket is. A turisták így élik át a globalizációt.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter lett a fővédnöke a Figyelő már hagyományos TOP200 programjának. Az idei vezető tematika - melynek címe Magyarok és multik: együtt, működve? - a hazai és a nemzetközi tőke viszonyrendszerét vizsgálja.
Világhírű az olasz San Daniele-i sonka, mégsem köthető egyetlen vállalkozó nevéhez sem. A környékbeli, tucatnyi kisvároska iparosai a regionális és helyi közigazgatás támogatásával klaszterbe álltak össze, és első körben közösen jelennek meg a piacon, mint San Daniele-i sonka, csak azután osztozkodnak annak dicsőségén, hogy ki is a termelő. Az együttműködésben részt vesznek az önkormányzatok, kutatóhelyek, állami intézmények, tanácsadó cégek, ban
Magyarok és multik: együtt, működve? címmel idén is megkezdődött a Figyelő TOP200 programja, mely a 200 legeredményesebb hazai vállalat mutatóit dolgozza fel. A lap idén 30. alkalommal közli a TOP200-as listát, melyet a Dun&Bradstreet adatai alapján állít össze.
A Figyelő TOP200 kommunikációs tanácsadójaként a Shine Budapest tartja idén a kapcsolatot a sajtóval a TOP200, azaz a 200 legsikeresebb magyar vállalat eredményeit bemutató lista, az ősszel megrendezésre kerülő gála, a hozzá kapcsolódó konferencia és évkönyv kapcsán. A cél, hogy az új kiadóhoz került és a közelmúltban megújított Figyelő 2011-es TOP200 központi témája: Magyarok és multik: együtt, működve? az üzleti élet minél szélesebb rétegeihez
Senkinek sem volt könnyű a 2009-es esztendő, a TOP 200 vállalatainak sem. A lendület már 2008-ban megtört; az utolsó negyedév akkor lényegében elvitte a többleteket, de éves szinten még a stagnálás volt a jellemző. A fordulat 2009-ben következett be, amikor az átlagot tekintve is romlott minden lényeges mutató. A Figyelő által minden évben összeállított TOP 200 lista élén nem történt változás, továbbra is a MOL a legnagyobb magyar vállalat, igaz
Kiss Ulrich , jezsuita lelkész Király Júlia , az MNB alelnöke Fodor István , az Ericsson volt vezérigazgatója, a Bölcsek Tanácsa tagja Bojár Gábor , a Graphisoft alapítója Stumpf István , alkotmánybíró Kerekasztal-beszélgetés
A Waldorf igazi különlegességgel készül a Figyelő TOP 200 Gálára: debütál a Sztár Chef koncepció. Magyarország legelismertebb séfjei készítik el és kínálják remekműveiket a vendégeknek: Mautner Zsófia, Segal Viktor, Cseh János és Mihályi László ételkompozícióit kóstolhatják a résztvevők, az esthez méltó színvonalon.
Az idei Figyelő TOP 200 konferencia különleges, klub-jellegű esemény lesz, a legnagyobb magyarországi vállalatok felsővezetőinek zártkörű beszélgetése. Témája az állam szerepének változása a XXI. században. Stéphane Garelli mellett öt ismert magyar üzletember és közéleti személyiség vázolja fel és ütközteti gondolatait a témában: Bojár Gábor, Fodor István, Király Júlia, Kiss Ulrich és Stumpf István.
Idén is átadunk egy különleges díjat a TOP 200 Gálán, amelyet nem vállalat, hanem személy kap. Azt a vállalatvezetőt keressük, aki a tavalyi válságos évben a legjobb teljesítményt nyújtotta. A díjazott kiválasztásánál az Ön szavazatára is számítunk!
A Figyelő és a Front Page Communications közös kutatást végez a TOP 200 vállalat körében arról, hogy a legnagyobb magyarországi cégek szerint kinek az elsődleges feladata a lakosság tájékoztatása, szemléletének formálása gazdasági ügyekben, pénzügyi kultúrában.
A hagyományoknak megfelelően, két díjat idén is pályázat útján nyerhetnek el a TOP 200 vállalatok. Az év leginnovatívabb vállalata és a Társadalmi elkötelezettség (CSR) díj elnyeréséhez szükséges kérdőívek weboldalunkról letölthetőek.
Megtartotta első ülését a Figyelő TOP 200 zsűrije, és döntött arról, hogy az idei gálán megújulnak az átadott díjak is. A legérdekesebb díjat nem vállalat, hanem személy kapja, méghozzá a gála meghívott vendégeinek szavazatai alapján.
A Figyelő TOP 200 program idei célkitűzése, hogy párbeszédet generáljon a magyar gazdaság döntéshozói között az állam szerepéről. A Figyelő hetilap, a TOP 200 Konferencia és Gála is arra teremt lehetőséget, hogy mi magunk nyilatkozzunk: milyen államot képzelünk magunknak.
Már kapható az idei Figyelő TOP 200 évkönyv, Magyarország legnagyobb cégeinek ranglistáival. Az idei kiadvány több szempontból is különleges: ezúttal nem csak az elmúlt gazdálkodási év teljesítményét vizsgálták a szerkesztők, hanem a 2009-es év első félévének eredményeit is. A TOP 200 nagyvállalat mellett a dinamikusan fejlődő középcégek 200-as listáját is összeállították és külön vizsgálták az innováció helyzetét Magyarországon.
Jubileumi Figyelő TOP 200 Gála
Budapest, 2009. október 16. - Tizedik alkalommal rendezték meg a Figyelő TOP 200 Gálát pénteken este a Művészetek Palotájában. A jubileumi gálaesten a gazdasági élet vezető személyiségei, a TOP 200 vállalatok vezetői, közéleti szereplők és külföldi díszvendégek jelenlétében adták át a TOP 200 elismeréseket. A hatfős szakmai zsűri döntése alapján hat kategóriában díjazták Magyarország legkiemelkedőbb váll
"Az innováció az, ami előreviszi egy szervezetnek a működését, egy üzlet jövőképét" – vallja Várdy Zoltán, a TV2 vezérigazgatója. Mindazonáltal szerinte a magyaroknak fejlődniük kell még az ötleteik piacra vitelében, és a lelkesedésük fenntartásában.
Az oktatásra, az agymunkára, és az ezeknek teret adó infrastruktúrák fontosságára hívja fel a figyelmet dr. Takács Ernő a Talentis elnök-vezérigazgatója, akivel a TOP 200 konferenciának helyszínt adó Abacus Hotelben beszélgettünk, Herceghalmon.
Budapest, 2009. október 5. – A magyar innovációs készség megvan, csak nem tudjuk alkalmazni – állítja Csányi Sándor a Figyelő számára adott videóinterjújában. Az OTP elnök-vezérigazgatója kihasználatlan értékeinkre, képességeinkre helyezné a hangsúlyt a gazdaság talpra állításában. Csányi négy fő nemzetgazdasági húzóágazatot említ : a vízgazdálkodást, az élelmiszeripart, a termál- és alternatív energiagazdálkodást, valamint az egészségügyet.
