A mikroelektronika - és ennek kapcsán a távközlés - területén ma is forradalmi változások mennek végbe, ami alapvető hatást gyakorol a gazdaságra és a társadalomra.
Hetilap: Monitor
Forrás: OECD, Ecostat, 1997-re vonatkozó adatok alapján MUTATÓK Franciao. Németo. Olaszo. Egy. Kir. EU-átlag Magyaro. Szektorok hozzájárulása GDP-hez (százalék) Mezőgazdaság 2,3 1,1 2,6 1,7 1,9 5,9 Ipar 26,2 29,1 30,5 27,5 28,3 28,1 Szolgáltatás 71,5 69,9 66,9 70,8 69,8 66,0 Szektorok foglalkoztatottsági aránya (százalék) Mezőgazdaság 4,5 3,2 6,8 1,9 4,1 8,1 Ipar 25,6 36,5 32,0 [...]
A jövőben - az uniós illeszkedés jegyében - a mezőgazdasági munkahelyek száma csökken; az így feleslegessé váló munkaerő a szolgáltatásokban találhat megélhetést.
20 SZÁZALÉK ALATT. Mexikó 20-25 SZÁZALÉK. Dél-Korea 25-30 SZÁZALÉK. Ausztrália, Egyesült Államok, Törökország, Japán 30-35 SZÁZALÉK. Egyesült Királyság, Görögország, Írország, Izland, Portugália, Spanyolország, Svájc 35-40 SZÁZALÉK. Csehország, Kanada, Magyarország, Németország, Új-Zéland 40-45 SZÁZALÉK. Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Norvégia, Olaszország 45-50 SZÁZALÉK. Dánia, Finnország, Luxemburg 50 SZÁZALÉK FELETT. Svédország Forrás: OECD, Ecostat
Állami beruházások A hitelfeltételek könnyítése kamattámogatásokkal és törlesztési engedményekkel Export szubvenciók Termelői célú állami támogatások A műszaki-fejlesztés és a tudományos kutatások segítését szolgáló kormányzati lépések (amelyek az úgynevezett high-tech, avagy “tudás-intenzív” ágazatok teljesítmény növelő hatásainak kibontakoztatását segítik) n Nehéz év elé néznek a világ kávétermelői, a változatlanul fennálló túltermelés tovább rontja helyzetüket az amúgy is [...]
Az európai felzárkózás érdekében szükség van arra, hogy az 1998-ban elért 30 százalék körüli felhalmozási hányad tartósan fennmaradjon - állítják az Ecostat elemzői.
KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZÁS. Az ország helyzete és sorsa az EU közös ügyévé válik, amely azt jelenti, hogy bármilyen, az országot érintő stratégiai kérdésben számítani lehet az unióra mint szervezetre, és a tagországok támogatására. HATALMAS PIAC. Az ország részévé válik egy több száz milliós piacnak, az ott kialakult nemzetközi munkamegosztásnak, s így a korábbiaknál jobban érvényesülhetnek a [...]
Optimista feltételezés szerint, az egy főre jutó GDP évi 4-5 százalékos növekedésével, Magyarország 2020 és 2025 között elérheti az unió jelenlegi átlagos fejlettségét.
*Előzetes adat; **Előrejelzés Forrás: Világbank, Ecostat RÉGIÓ, ORSZÁGCSOPORT 1998* 1999** 2000** 2001** Világ összesen 1,9 1,8 2,4 2,8 Magas jövedelmű országok 1,9 1,8 2,1 2,3 Alacsony és közepes jöv. orsz. 1,9 1,5 3,7 4,6 Kelet-Ázsia és Pacifikum 1,8 4,0 5,5 6,3 Kelet-Ázsia (Kína nélkül) -8,4 -0,9 2,9 4,3 Európa és Közép-Ázsia -0,3 -1,5 2,3 3,6 [...]
Közép- és Kelet-Európa legtöbb országa még a rendszerváltás utáni szerkezetátalakulás idejét éli, az ipari termelés csak Magyarország és Lengyelország esetében haladja meg az 1990. évi szintet. Az elmúlt esztendő közepétől az átmeneti piacgazdaságok legtöbbjében romlott a gazdasági teljesítmény, és ez folytatódik 1999-ben is. Ennek a recessziós trendnek a legfeltűnőbb jele a gazdasági és az exportnövekedés [...]
A jelenlegi előrejelzések 1999-re a világgazdaság stabilizálódását jósolják, mintegy 2 százalékos növekedéssel; a tempó jövőre várhatóan tovább emelkedik.
*Várható Forrás: KSH, Ecostat Év Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset Fogyasztói árindex Reálkereseti index 1990. 128,6 121,6 128,9 94,3 1991. 130,0 125,5 135,0 93,0 1992. 125,1 121,3 123,0 98,6 1993. 121,9 117,7 122,5 96,1 1994. 124,9 127,3 118,8 107,2 1995. 116,8 112,6 128,2 87,8 1996. 120,4 117,4 123,6 94,6 1997. 122,3 124,1 118,3 104,9 1998. 118,6 [...]
Forrás: KSH, Ecostat SZFÉRA Fizikaiak Szellemiek Együtt Fizikaiak Szellemiek Együtt (ezer forint) (nemzetgazdasági átlag = 100,0) Versenyszféra 37,6 71,6 48,3 101,3 113,8 100,4 Költségvetés 34,9 53,7 47,6 94,1 85,4 99,0 Közigazgatás és tb 39,8 65,1 54,3 107,3 103,5 112,9 Oktatás 29,2 50,2 46,6 78,7 79,8 96,9 Humán egészségügy 31,8 46,4 42,3 85,7 73,8 87,9 Szociális [...]
*1995-96-os adatok alapján, a havi bér heti 36 órás munkaidővel számolva Forrás: OECD ORSZÁG Havi bér Egy főre jutó GDP (dollár) (magyar bér = 1,0) (ezer dollár) (magyar egy főre jutó GDP = 1,0) Japán 4798 20,7 34,30 7,8 Ausztria 2824 12,2 28,97 6,5 Németország 2687 11,6 27,80 6,3 Finnország 2150 9,2 23,95 5,4 Belgium [...]
*Ecostat-becslés Forrás: KSH, Ecostat NEMZETGAZDASÁGI ÁG 1990. 1999.* 2002.* Mezőgazdaság 13,1 6,9 5,0 Ipar 30,8 27,7 25,0 Építőipar 6,0 6,3 7,0 Termelő szolgáltatások 22,2 25,2 28,0 Nem anyagi szolgáltatások 27,9 33,9 35,0 Összesen 100,0 100,0 100,0
A következő három évben még egy munkaerő-felszívó gazdasági növekedés esetén sem egyértelmű, hogy érdemben csökkenhet a munkanélküliek száma - vélik az Ecostat szakértői.
Forrás: KSH, Ecostat, OMMK RÉGIÓ Nyilvántartott munka- nélküliek száma (ezer fő) Nyilvántartott munkanélküliek aránya (százalék) Munkanélküli ellátást kapók száma (ezer fő) Az ellátás átlagos időtartam (nap/fő) Jövedelem- pótló támo- gatást kapók száma (ezer fő) Közép-Magyarország 56,4 4,6 25,4 258 19,4 Közép-Dunántúl 41,2 8,7 16,6 302 13,5 Nyugat-Dunántúl 26,7 5,9 13,0 284 7,8 Dél-Dunántúl 47,4 11,9 [...]
Az idén 24-25 ezer új lakás felépülését valószínűsítik az Ecostat elemzői. Jövőre további növekedés várható.
A háztartások jövedelemhelyzete, fogyasztása az elkövetkező néhány évben kedvezően alakul (jövedelmi hatás) A lakáskiadásokon belüli arányeltolódás a fenntartási költségek javára tovább már nem folytatódik, és a lakásberuházásokon belül nő a felújítások hányada Az infláció és a pénzügyi befektetések hozamának mérséklődésével élénkül a lakások iránti spekulatív, alternatív pénzbefektetés iránti kereslet a kilencvenes évek tendenciájával ellentétesen A [...]
*Ecostat-előrejelzés Forrás: KSH, Ecostat Megnevezés 1996. 1997. 1998. 1999.* 2000.* Kiadott engedélyek száma 30,46 30,47 23,44 29,00 32,00 Épített lakások száma 28,26 28,13 20,32 24,50 27,00 Ebből természetes személy 26,07 25,42 17,53 21,50 23,95 Gazdasági szervezet 01,72 02,09 02,37 02,75 02,80
Forrás: KSH, Ecostat Év Összesen (ezer darab) Megoszlás (százalék) Budapesten A Többi városban Községekben 1991. 33,16 14,5 44,4 41,1 1992. 25,81 14,8 43,2 42,0 1993. 20,93 17,0 41,1 41,9 1994. 20,95 13,9 45,2 40,9 1995. 24,72 13,6 43,9 42,5 1996. 28,26 10,5 43,0 46,5 1997. 28,13 11,4 39,7 48,9 1998. 20,32 14,5 46,7 38,8
*Első félév Forrás: KSH, Ecostat MUTATÓK 1995. 1996. 1997. 1998. 1999.* Építőipari termelés 84,3 99,9 109,7 113,1 105,0 Beruházások Építés 82,1 104,5 106,3 102,1 100,9 Összesen 94,7 105,2 108,5 111,4 106,6
Az építőipar növekedése a következő években 5 százalék fölött stabilizálódhat, s 2002-re a 7 százalékot is elérheti - vélik az Ecostat elemzői.
Forrás: Ecostat A VÁLTOZAT 1999. 2000. 2001. 2002. Kedvező gazdasági fejlődés estén 105,0 106,0 106,0 107,0 Nehezedő külső gazdasági környezetben 105,0 104,0 104,0 103,5
