A tudományos, illetve technikai fejlődés egyre nyilvánvalóbban határozza meg a termelékenység általános fejlődését, a gazdaság szerkezeti átalakulását és ezzel jelentős hatást gyakorol a társadalom szerkezetére is. Ezen fejlődési trendek előrejelzésével általában az a probléma, hogy nem látunk előre lényeges irányokat, más esetben pedig túlságosan is sokat várunk néhány csírájában meglévő felfedezéstől.
Az utóbbi évtizedekben a fejlődés több területen a már létező találmányok korszerűsítésére és nem új megoldások létrehozására összpontosult, két területen azonban ma is forradalmi változások mennek végbe: az egyik a mikroelektronika és ennek kapcsán a távközlés, a másik a molekuláris biológia. Az utóbbi területen lezajló forradalom – noha nem mentes az ellentmondásoktól sem – további lökést adhat a mezőgazdaság fejlődésének, a termésátlagok növekedésének, s hozzájárulhat számos betegség hatékonyabb gyógyításához.
A mikroelektronika és a távközlés gyors fejlődése lehetővé teszi, hogy egymástól távol élő és dolgozó emberek, illetve vállalkozások gyors, nagytömegű adatátvitelre alkalmas kapcsolatot létesítsenek egymással. Ennek révén lehetővé válik, hogy a munkahelyek individualizálódjanak, a munkavállalók otthonaikban végezhessenek el olyan munkákat, amelyek felhasználói esetleg egy másik országban vannak.
Az internet a jövőben mindennapi életünk részévé válik, terjedése világszerte rendkívül gyors. A felhasználók száma 1995-ben még csak 15 millió volt, 1999-ben pedig már elérte a 250 milliót. Elsősorban információgyűjtésre, kapcsolattartásra használják az internetet, de egyre gyarapszik a világhálón lebonyolított vásárlások száma, nagyságrendje is. A félmilliósra becsülhető hazai felhasználói tábor ma még elsősorban szórakozásra és kapcsolattartásra használja a hálót, de nálunk is kezdenek teret nyerni más, gyakorlatiasabb felhasználási módok is.
A komputerizáció ereje, párosulva az alacsony költségű telekommunikációval, újfajta – valós és virtuális – munkaközösségek kialakulásához vezet. A nagy városi agglomerációk helyett más típusú településszerkezet kerül előtérbe. Az üzletben a trendek egyfajta bipolarizáció felé mutatnak: egyrészről óriási globális szereplők, másrészről a specializálódott, nagyon kicsi cégek tömege lesz jellemző. Az üzleti életben és a kormányzásban sokan jósolják a hagyományos hierarchikus “command and controll” struktúrák végét. Ehelyett uralkodóvá válnak a horizontális hálózatok és kooperatív team-ek.
A ma előrelátható tudományos és műszaki fejlődés alapvető hatást gyakorol majd a gazdaságra és a társadalomra. Emiatt a következő évtizedekben a társadalom jelentős térbeli és foglalkozási átstrukturálódása várható. A munkahelyek száma elsősorban az információ feldolgozásával foglalkozó, illetve a széles körű számítógép-ismeretet követelő szakágazatokban bővül. Elterjed a távolsági munkavégzés és a világban az azonosan gondolkodó, illetve hasonló érdeklődésű embercsoportoknak egy újfajta, globális közössége alakul ki. –
