A általános forgalmi adó szabályozásában tervezett módosításokat a pénzügyi tárca mindenekelőtt a jogi környezet változásával magyarázza. A pontosításokat persze néhány legális kiskapu bezárása is motiválja.
Hetilap: Lapszámok
Az Alkotmánybíróság határozatai nyomán a cégautókra vonatkozó szabályokat is módosítják. A törvény pontosított meghatározása szerint magáncélú használatnak az tekinthető majd, amikor a körülményekből – például szerződésből, útnyilvántartásból – megállapítható, hogy a gépkocsit személyes célokra vették igénybe. Nem kell adót fizetni az olyan magáncélú használat esetén, amikor a magánszemély a kifizetőnek ezért – a törvényben pontosan [...]
Az állami támogatások és a magánérdekek összehangolásának jótékony hatását jól mutatja az ipari innovációs parkok számának gyors ütemű, a kormányt is zavarba ejtő gyarapodása. A parképítési boom egyike a jelenlegi kormányzati ciklus ritka sikertörténeteinek, s a szemlélőben azt a benyomást kelti, mintha a politikusok ez alkalommal megpróbáltak volna menedzser-fejjel gondolkodni. A hazaiakat és a külföldi [...]
Az innováció és a technológiafejlesztés területén kölcsönös előnyökkel jár majd Magyarország uniós tagsága - fogalmazott országvéleményében az Európai Bizottság. A tanulmány készítői hazánkat - tudományos teljesítménye alapján - a világ első húsz állama közé sorolták.
Ellentmondásos képet mutat az agrárgazdaság gerincét alkotó gabona-hús vertikum: a takarmánypiacon rég várt bőség köszönthet be, ám a sertés kevés. A Földművelésügyi Minisztérium tenyészállat-beállítási támogatással próbál segíteni, ám ezzel legfeljebb csak fékezhető az állomány csökkenése. A húsosok mindenesetre árat emelnek, miközben a gazdaságkutatók a hazai sertéshúskereslet további tartós csökkenését jósolják.
Az Európai Unió versenyképességének fokozásához szükség van a keleti bővítésre - húzta alá a napokban tartott budapesti előadásában Jürgen Rüttgers, Németország művelődési, tudományos, kutatási és technológiai minisztere.
Aligha járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk: az innováció a rendszerváltás nagy vesztesei közé tartozik. Ezt nem csak az előző kormány tudománypolitikusai látják így, hanem a jelenlegi kollégáik is. Az állam gyors léptekkel kivonult e szektor - vagyis a tudomány, az ipari-mezőgazdasági K+F és a felsőoktatás - támogatásából, a beáramló külföldi tőke pedig nem elsősorban ezt a területet választotta célpontjául.
A bőséges takarmánybúza- és a rekordmennyiségűnek ígérkező takarmánykukorica-termés miatt igen nyomott árak alakultak ki a hazai piacon. A Budapesti Árutőzsde (BÁT) határidős gabonaszekciójában a takarmánybúza-jegyzések mára teljesen elszakadtak – az átlagosan 10-12 ezer forinttal magasabb – étkezési búza árának alakulásától, és masszívan csökkenő tendenciát mutatnak. A szeptember végén kifutó októberi jegyzést például csak 16 100 [...]
Bár a hazai innovációs folyamatok alakulásáról szóló statisztikák nem mutatnak túl pozitív képet, a szakemberek szerint az Európai Piacorientált Kutatási és Fejlesztési Együttműködés (Eureka) keretében végzett magyar munka gazdaságunk versenyképességének lassú javulását mutatja. A kontinens Amerikával és Japánnal szembeni technológiai lemaradásának behozása érdekében 1985-ben létrehozott, s ma 24 tagot számláló szervezethez hazánk öt évvel ezelőtt [...]
Abraham Lincoln a szabadalmi rendszer fő feladatának azt tartotta, hogy a feltalálói szikrához hozzáadja az érdek olaját. Ez az érdek a gazdasági hasznosítás terén a szocializmus éveiben nemigen érvényesült idehaza, ahol mostanság 1-2 ezer szabadalmat adnak ki évente. Az európai csatlakozással e szám 10-15 ezerre nőhet.
A világ anyagi erőforrásai lassan kimerülnek. Újak teremtéséhez, illetve a régiek gazdaságosabb kihasználásához gyakran merőben új megoldásokra, találmányokra van szükség. Ezeknél az emberi elme találékonysága mindig is kulcsszerepet fog betölteni. Eszerint - véli Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) főtitkára - a feltalálókat a jövő letéteményeseiként illene tisztelni.
– ELSŐSORBAN olyanra, amely értékelhetően növeli a fejlesztési forrásokat – mindenekelőtt a sajátokat, de a megszerezhető kölcsönforrásokat is. Azaz az állami támogatások rendszerében erősíti a beruházási támogatások szerepét – összegét és arányát egyaránt. – MÁSODSORBAN olyanra, amely kiküszöböli a jelenlegi gyakorlatból a sürgetettséget, a források elapadásától és/vagy a rendszer gyors megváltozásától való félelmet, az emiatti [...]
A kutatás, a műszaki fejlesztés és a tervezés során az állandó megújulásra való törekvés a magyar gazdaság igazi érdemi erőforrása, stabilizáló és dinamizáló ereje lehet - állítja Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.
A mezőgazdaság nyolcvanas évek elejétől sokasodó válságjelenségei - a társadalmi gazdasági rendszerváltás agráriumot ért hatásaival elegyedve - a termelés drasztikus visszaesését okozták. Ugyanakkor a stratégiai célok - például az uniós csatlakozás - egyre sürgetőbbé teszik az ágazat helyzetének stabilizálását, sőt növekedési pályára állítását. A növekedés legnagyobb korlátja az alacsony színvonalú technikai felszereltség. Az alábbi elemzés az en
A Figyelő szokásos üzleti mellékletében ezúttal a nem-életbiztosítási piacot és azon belül is a különféle gazdálkodó szervezeteknek nyújtott vagyonbiztosításokat vesszük nagyító alá. Részletesen beszámolunk az egyes társaságok kínálatáról, a különféle speciális módozatokról, illetve a szolgáltatások díjáról és a kártérítések összegéről. Mindemellett bemutatjuk a vállalatok tájékozódását segítő biztosítási alkuszi tevékenységet, illetve a fontosabb biztosítási brókercégeket. Végül [...]
Az osztrák GiroCredit győzelmével zárult a Mezőbank állami kézben lévő részvényeinek eladására kiírt privatizációs pályázat. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. döntése értelmében az osztrák cég 172 százalékos árfolyamon juthat hozzá a hitelintézet 83,6 százaléknyi (2,874 milliárd forint névértékű) részvénycsomagjához. Az elmúlt hónapok bankeladásainál némileg alacsonyabb névleges árfolyamért kárpótlást nyújthat az a nagyvonalú aján
Valamire való biztosítási alkusz mindig több biztosítót keres meg ügyfele biztosítási portfoliójának elhelyezésekor, majd a legjobb ajánlatokat figyelembevevő összehasonlító elemzést tesz le az asztalra. A végső döntést természetesen az ügyfél hozza meg, ám a bróker elemzésével befolyásolja ügyfelét. Olyan partnert ugyanis senki nem ajánl szívesen ügyfelének, akivel a tapasztalatok szerint nehéz együttműködni. Vannak biztosítók, amelyek [...]
A vállalati vagyonbiztosítások minden biztosító számára komoly bevétellel kecsegtetnek, ám a jelentős mértékű biztosított vagyontömeg miatt a legtöbb esetben egyedi szerződéssel szentesítik a létrejött kapcsolatot. A magas biztosítási díjak miatt viszont egyelőre még a legnagyobb hazai cégek sem feltétlenül kötnek ilyen biztosításokat.
MILLIÓ FORINT Forrás: Mezőbank I. 03. XII. 31. Mérlegfőösszeg 89 705 97 152 Saját tőke 3 452 4 080 Jegyzett tőke 3 435 3 435 Tőketartalék 0 0 Eredménytartalék 16 -1 Általános tartalék 0 646 Adózás előtti eredmény 0 811 Mérleg szerinti eredmény 0 0
A Mezőbank privatizációjának egyik fontos kérdése volt, hogy a hitelintézet képes lesz-e megszabadulni azoktól a jövedelmet nem termelő befektetésektől, amelyek az Agrobank és a Mezőbank egyesülésekor a mérleget csúfították. A fúziós tervvel összhangban a portfoliótisztítást egy külső cég - a Rizikó Faktor Kft. - végezte, amelyet a kormány készfizető kezességvállalással is támogatott.
A Mezőbank-részvények töretlen árfolyam-emelkedése a fúzióval kezdődött. A közgyűlési határozatok értelmében a régi Agrobank-részvényeket a névérték 1 százalékán, a régi Mezőbank-részvényeket pedig 18 százalékán cserélték be új Mezőbank-részvényekre. A csere technikai lebonyolítása azonban csak 1997 februárjában indulhatott meg, mivel az egyesült bank cégbírósági bejegyzése – a cserearánnyal elégedetlen kisrészvényesi perek miatt – csaknem egy évvel [...]
A biztosítási piac fontos - ám kevéssé ismert - szereplői a biztosítási brókerek. Az eleinte némi távolságtartással kezelt alkuszoknak mára mind a biztosítókkal, mind a biztosítottakkal sikerült magukat elfogadtatniuk, és ma már jelentős szerepet töltenek be az ipari biztosítások közvetítésében.
MILLIÓ FORINT 1995. XII. 31. 1996. XII. 31. Mérlegfőösszeg 3 130 2 075 Befektetett eszközök 2 114 1 371 Saját tőke 2 762 1 854 Jegyzett tőke 2 800 2 800 Mérleg szerinti eredmény -26 -908
A biztosítási alkusz megrendelője a biztosított, ám jutalékát – rendszerint – a biztosítótársaságtól, pontosabban annak díjbevételéből kapja. A legjellemzőbb, brókerek által közvetített biztosítástípus, az ipari biztosítások esetében a jutalék többnyire a díjbevétel 13-15 százalékára tehető. Érdekesség, hogy a más biztosítástípusoknál gyakran különböző szerzési és fenntartási jutalék az ipari biztosítások esetében nemigen tér el egymástól – [...]
