Jóllehet a kutatás és a technológiafejlesztés támogatásának GDP-hez viszonyított aránya az utóbbi években jelentősen csökkent Magyarországon, a szellemi potenciál továbbra is erős maradt – rögzítik a brüsszeli országvélemény szerzői. A humán erőforrás tehát magas színvonalú, az utóbbi években pedig a kutatás-fejlesztés belső struktúrájának és finanszírozásának javítására is jelentős erőfeszítések történtek. A térségben az innováció területén hazánk továbbra is az eredményes országok közé sorolható, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban jelentősen csökkentek a műszaki szolgáltatásokat célzó beruházások.
A brüsszeli bizottság mindazonáltal azt is hangsúlyozza, hogy a gazdaságra és benne az iparra ráférne az innováció szintjének emelése. Ez többek között a kutatóintézetek és az ipar kapcsolatának szorosabbra fűzését kívánná meg. Kiváltképp a kis- és középvállalkozások felé kellene a kutatási központoknak nyitniuk.
Ezen a ponton a brüsszeliek vélem0énye egybevág az OECD-vel. A párizsi gazdasági elitklub nemrégiben közreadott országtanulmányában azt hangsúlyozza, hogy bár a magyar gazdaság az elmúlt évtizedek technológiai előnyét a többi közép- és kelet-európaival szemben a kilencvenes években elvesztette, a nyugati kormányok és nem kormányzati szervezetek segítségnyújtása – és főleg a külföldi közvetlen beruházások révén – mégsem maradt ki teljesen a technológia-fejlesztésből. Az OECD szakértői úgy látják: az országban mind nagyobb figyelmet szentelnek az egyszerre több ágazatot érintő kutatásoknak, az akadémiai kutatóintézetekben pedig folyamatosan nő az alkalmazott kutatások súlya, ráadásul az ipar bevonásával.
Mindemellett a K+F bővülésében jelentős a szerepe a “tisztán” vállalati kezdeményezéseknek is. Erre helyet és forrást elsősorban a multinacionális társaságok teremtettek – e cégek révén a vállalati innováció mára az összes K+F egyharmadát adja. Ezen társaságok pedig általában elégedettek is fejlesztéseik mértékével: az ipari vállalatoknak mindössze egyötöde hiányol humán és anyagi erőforrást ezekhez. A mezőgazdaságban a helyzet merőben más, itt a finanszírozási források hiánya szinte valamennyi kutatásnak gátat vet.
Az unió szakértői megemlítik azt is: Magyarország aktív részvételre hajlandó a közösség K+F-tevékenységében, sőt arra is, hogy ehhez finanszírozási hátteret biztosítson.
