Sokáig kétséges volt a csillagászok számára, léteznek-e Földhöz hasonló bolygók, mostanára azonban számos ilyen, úgynevezett exobolygót fedeztek már fel, többek között magyar csillagászok is.
Földünk lakóinak nagyjából egyhatoda, mintegy egymilliárd ember nem férhet hozzá tiszta és biztonságos ivóvízhez; e nélkülözők egy részén segíthet az a vízgyűjtő megoldás, amelyet az izraeli Technion - Israel Institute of Technology kutatói fejlesztettek ki.
Jórészt a világűrbe telepített űreszközöknek köszönhetők már ma is a kozmoszról szerzett ismeretek, az egyik legfontosabb ilyen információforrás a Föld körüli pályán keringő Hubble űrteleszkóp.
Nagy előnye a fénymikroszkópoknak, hogy velük a minták általában kezelés nélkül, vagy legalábbis kíméletes beavatkozások után vizsgálhatók, így akár élő sejteket vagy szervecskéket is megfigyelhetnek a segítségükkel.
Ideális energiaforrás a szél, mert többé-kevésbé mindenhol rendelkezésre áll - a szélerőművek hatékonysága azonban nagyban függ a légmozgások erejétől és azok állandóságától.
Világszerte mintegy kétmilliárd ember él a fejlődő országok villamos hálózattal és vezetékes gázzal nem rendelkező településein; számukra talán az egyik legnagyobb gondot az ivóvíz fertőtlenítéséhez és az élelem megfőzéséhez szükséges energia előállítása jelenti.
Bizonyítékuk egészen 1995-ig nem volt arra a csillagászoknak, hogy a Naprendszeren kívül is léteznek bolygók, mert, bár létezésüket feltételezték, csak ekkor fedezték fel az első ilyen úgynevezett exoplanétát.
Kevés olyan vidék létezik a Földön, amellyel a világűrbeli viszonyokat modellezni lehet. A mexikói El Zacatón nevű kútszerű barlangi víznyelő azonban minden bizonnyal ilyen.
Napenergiával hajtott repülőgépeket már évek óta sikeresen tesztelnek ugyan amerikai mérnökök, ezek eddig pilóta nélkül szálltak. A NASA Helios nevű modelljének szárnyfesztávolsága például már több mint 75 méter, ám még ez is képtelen legénység szállítására.
Lótuszhatás - e legendás nedvességlepergető és pormentesítő tulajdonság, amellyel a lótuszvirág szirmai és levelei rendelkeznek, egyértelműen e képletek finom felületi szerkezetének köszönhető. A levelek felszínén ugyanis a nanométeres tartományban megfigyelhető víztaszító viaszstruktúra alakult ki.
Főként az orvosi diagnosztikában alkalmazták mostanáig az agy elektromos tevékenységét, az agyhullámokat észlelő eszközöket (EEG). Újabban azonban sokan gondolják, hogy az EEG másra is alkalmas lehet.
Sok esetben az ember számára egyértelmű asszociációkra alkalmat adó formákba tömörülnek a világűrben felfedezett objektumok és azok halmazai. Így neveztek már el a kozmoszban megfigyelt képződményt Macskaszem-, Csiga, Gyűrű- és Sas-ködnek, vagy a Teremtés Oszlopainak.
Testünk legkisebb csontjai a középfülben találhatók: ezek a kalapács, az üllő és a kengyel, amelyek a dobhártya rezgéseit közvetítik a belső fül folyadékterébe.
Sérült fogtömések cseréje teszi ki az Egyesült Államokban a fogászati beavatkozások 70 százalékát, ami évente mintegy 5 milliárd dollárjába kerül a betegeknek. Ez az adat a fogászok szerint leginkább arra utal, hogy az alkalmazott tömőanyagok nem tökéletesek.
Több űrszonda is kering jelenleg a világűrben a Mars, a Szaturnusz, vagy a Vénusz felderítésének feladatával. A célpontként meghatározott égitestek sora hamarosan tovább bővül: az Európai Űrügynökség (ESA), együttműködésben japán csillagászokkal, nemsokára a Merkúrt is alaposabb tanulmányozásnak veti alá.
Földünk klímaváltozásának okairól számos elmélet született már, ezek közül ma elsősorban azok állnak a kutatók érdeklődésének középpontjában, amelyek „helyben” vélik megtalálni a jelenség okait. Pedig sokak szerint nem vitás, hogy bolygónk éghajlata végső soron a kozmoszból érkező hatásoktól függ.
Az autók használt gumiabroncsai egyre nagyobb gondot okoznak világszerte: ez a hulladék rendkívüli mennyiségben képződik, gyűjtése és újrahasznosítása nehézkes, ráadásul az Európai Unió rendelkezései az idén júliustól már tiltják a gumihulladék energiacélú égetését is a kibocsátott káros gázok miatt.
Bár a Marson tevékenykedő Opportunity űrszondával az utóbbi időben gondok akadtak, párja, a Spirit probléma nélkül végzi küldetését a Vörös Bolygó felszínén.
Számos olyan jelenség kíséri a gondolkodást, illetve a központi idegrendszer működését, amelyek segítségével a kutatók elméletileg kikövetkeztethetik, mi is forog az ember fejében. Az így kapott információt pedig akár gépek irányítására is használhatják.
Az Adidas 1970 óta szerepel a futball-világbajnokságok labda-beszállítójaként, és a cég fejlesztői azóta igyekeznek legalább négyévente előrukkolni valamilyen újdonsággal a játékszerben.