Hetilap: Gazdaság

Magyarországon senki sem tudja pontosan megmondani, hogy az agrártermékekből mennyit állítanak elő a gazdák: korrekt elemzők - hiteles információk híján - jószerivel még becslésekre sem vállalkoznak. A hazai agrárinformációs hálózat tehát enyhén szólva is rosszul működik, miközben a kialakult diszfunkcionális mezőgazdasági támogatási és állami intervenciós rendszer fenntartása sok milliárdjába kerül az adófizetőknek.

Már eddig is százmilliókat fordítottak az agrárinformatika fejlesztésére. Az FM házon belüli rendszerének kialakítása mintegy 40 millió forintos beruházás volt. Eddig 63 felhasználó csatlakozott a házi hálózathoz, ám ezt a számot idővel 200-ra akarják növelni. A Magyar Agrárkamara (MAK) három éven keresztül évi 40 millió forintot fordíthatott a saját – gazdajegyzőkre alapozott – hálózatának kiépítésére. [...]

A Duna-Majna-Rajna víziútrendszer megnyitása óta a hazai folyami áruszállítási piacon jó néhány külföldi érdekeltségű fuvarozó jelent meg. Ezek magyar lobogót használhatnak, ha legalább felerészben itt bejegyzett cég tulajdonában vannak. A piac ugyanakkor teljesen liberalizált, nem jelent versenyelőnyt a nemzeti színű zászló. Mennyiségét tekintve a hazai áruszállítás 50 százaléka német és holland fuvarozóké, a maradék több [...]

A Volán-társaságok privatizációs stratégiáját az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek szeptember végéig kell elkészítenie. A már évek óta húzódó magánosítást azonban továbbra is hátráltatja a rendezetlen jogi környezet és a matuzsálemi korú buszpark. Orvoslásukhoz állami beavatkozás szükséges, enélkül ugyanis aligha akad befektető, aki beszállna a "buszboltba".

Az Európai Unió (EU) tagállamaiban az adóbevételek egytizedét teszi ki a fogyasztásiadó-bevétel. (Ne tévesszen meg senkit: az EU fogyasztásiadó-intézményét nálunk jövedéki adónak nevezik majd.) A közösségben hosszú vajúdás után, 1992-ben egységesítették a fogyasztási adót, melyet most a célország vet ki a célországi fogyasztó által megnevezett “adóképviselő” számára. A csatlakozás feltételeit taglaló Fehér Könyv úgy fogalmaz, [...]

A hongkongi részvénytőzsdén “vörös chip”-nek nevezik azon vállalatok részvényeit, amelyeket a Kínai Népköztársaság érdekeltségei ellenőriztek. Ezek a részvények egyben szerepet játszanak a kínai gazdaság privatizációs folyamatában is. Birtokosaik ugyanis pénzügyi eszközeiket az állam tulajdonában lévő társaságoktól átviszik a “vörös chipek” számláira. Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan “red chipet”, amelyet a hongkongi nagy átmenet napjaiban a [...]

Egymásnak adták a kilincset Párizsban az elmúlt héten az európai politikusok, akik az euró stabilitási paktuma ügyében "gondolkodási időt" kért új francia kormányfőt próbálták rávenni valamilyen kompromisszumra. A megállapodást elvileg véglegesítő amszterdami csúcs eredményéről lapzártánkkor még semmit sem lehetett tudni. Az OECD frissen publikált tanulmánya eközben bizonyosra veszi: Franciaország és Németország idén nem teljesíti maradéktalanul

MILLIÓ FORINT Forrás: Jövedéki Tanács Export, imp., nagyker. Termelők 1997. 1998.* 1997. 1998.* Szesz, szeszes ital 15 15 5 50 Ásványolaj 80 80 80 200 Dohányáru 15 15 5 50** Sör 15 15 1 50** Pezsgő, egyéb köztes termék – 15 – 5

A magyar kis- és közepes ipari vállalatok piacot akarnak szerezni, a multinacionális cégek pedig - az egyre élesebb nemzetközi versenyben való megmaradásukat bebiztosítandó - olcsó, jó minőségű alkatrészeket szeretnének vásárolni Magyarországon. E két törekvés akár találkozhat is.

Az orosz kormány elfogadta a jövő évi költségvetés tervezetét, amelyre még parlamenti jóváhagyás vár. A kabinet eközben hivatalosan is elismerte: idén nem remélhető fordulat a gazdaságban.

Ha csak másodszori nekifutásra is, de az elmúlt héten vevőre talált az Ajkai Alumíniumipari Kft., s ezzel lényegében befejeződött a hazai alumíniumipar privatizációja. Az egyetlen érvényes pályázatot benyújtó nyertes, az Inotai Alumínium Kft. 10 millió forintot kínált az amúgy veszteséges társaságért.

A francia baloldal választási győzelme Németországban is kiélezte a gazdasági-pénzügyi problémákat. A Bundesbank elnöke a múlt héten cáfolni kényszerült, hogy elhalasztanák az euró 1999-es bevezetését. A költségvetési deficitnek az aranytartalék átértékelésével tervezett "korrekciója" miatt a kormányt egyre keményebb támadások érték; ezek hatására végül a múlt héten feladta a tervet. Közben azonban - sokak szerint meglepő módon - a konjunktúra je

Az OECD országjelentése szerint Szlovénia az önállóság első éveiben sikeres stabilizációs és reformpolitikát folytatott. A növekedés gyengülése azonban arra mutat, hogy az átalakulás folytatásához további erőfeszítésekre lesz szükség.

A franciák 56 százaléka annak a híve, hogy vizsgálják felül a maastrichti megállapodást, az európai pénzügyi unióval kapcsolatos feltételeket – vált ismeretessé Párizsban csütörtökön a baloldal választási sikerét követően tartott hangulatfelmérés eredményeként. Az Ipsos közvélemény-kutató intézet a Le Point című hetilap megrendelésére készített felmérésben megállapította, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége fontosabbnak tartja a tervezett pénzügyi [...]

1994. 1995. 1996. 1997. 1998. GDP (változás százalékban)1 5,3 3,9 3,5 3,5 4 Infláció (százalék)2 18,3 8,6 8,8 9 8 Munkanélküliség (százalék)3 9,1 7,4 7,3 7 7 Államháztartási egyenleg (GDP százalékában) -0,2 -0,2 0 -0,7 -1 Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd dollár) 0,5 0 0 -0,5 -0,5

A magyar beszállítói fórumra a japánok 612 céget hívtak meg, ezt 245 el is fogadta. A Sony ezt sikernek tekinti, hiszen korábbi rendezvényein általában csak 10-20 százalékos volt az elfogadási arány. A jelentkezők többsége kicsi vagy közepes vállalkozás volt. Ezek összesen 317 értékesítési és műszaki szakembert küldtek Budapestre, s itt összesen 331 üzleti tárgyalást folytattak [...]

Ország Tárgyalások száma Ebből poten- ciálisan sikeres Ausztria 32 15 Belgium 9 3 Csehország 50 14 Finnország 2 1 Franciaország 17 11 Japán 2 1 Lengyelország 11 – Litvánia 4 – Magyarország 137 41 Nagy-Britannia 6 4 Németország 26 12 Spanyolország 3 1 Szlovákia 23 5 Szlovénia 9 5 Összesen 331 113

Lassan versenytárs nélkül marad a dollár a pénzpiacokon. Egyre nagyobb a valószínűsége ugyanis, hogy a határidőre talán mégis megszülető közös európai valuta "könnyebb, puhább" lesz az eredetileg elképzeltnél. A pénzüket a német márkából menekítő befektetők dolláralapú kötvények iránti étvágya egyelőre kielégíthetetlennek tűnik.

MILLIÓ DOLLÁR Kivitel Behozatal Németország 5307,8 5073,0 Ausztria 1728,2 2007,7 Oroszország 777,9 2027,9 Olaszország 1104,5 1385,0 Franciaország 605,1 746,9 Nagy-Britannia 604,3 566,4 USA 510,6 604,1 Hollandia 455,4 550,7 Belgium 432,7 428,2 Csehország 295,4 494,2 Lengyelország 392,0 299,2 Szlovákia 253,3 387,3 Szlovénia 223,0 89,3

Szakértők 20 és 60 milliárd forint közé teszik azt az összeget, amellyel az idén az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben növekvő GDP-nek köszönhetően megugorhat az államháztartás bevétele. Arra viszont egyelőre senki sem mert vállalkozni, hogy megmondja: mi történik a többletbevétellel. Annak ellenére sem, hogy a választásokat megelőző évben nincs annyi pénz, amit a kormány ne tudna elkölteni.

Az ukrán törvényhozás elfogadta az idei privatizáció terveit. A baloldali többségű parlament Leonyid Kucsma programjából kizárt minden olyan rendelkezést, amely a föld magánkézbe adásáról szólt.

Ismét módosítják a privatizációs törvényt: több társaság esetében egy aranyrészvényre csökken a tartósan állami tulajdon. Ezzel nemcsak a privatizáció lezárulta utáni ádáz vitáknak akarják elejét venni arról, hogy ki jogosult az állami vagyon kezelésére; a kormány azt is szeretné, ha a kincstár komoly bevételhez jutna az állami részesedések eladásából. A vélhetően még az idén a parlament elé kerülő módosítások mellett azonban arról egyelőre csak

Felemás tendenciákat tükröznek a tavalyi adatok az egyre növekvő magyar-CEFTA árucsere-forgalomban: az import továbbra is meghaladja az exportot, a kivitel áruszerkezete viszont magyar szempontból kedvező. A nyersanyag- és energiavásárlásokat ugyanis a magyar vállalatok élelmiszerek és fogyasztási cikkek eladásával ellentételezték.

A legfrissebb gazdasági adatok szerint Franciaországban ismét melegszik a konjunkturális klíma. A választások után hivatalba lépő baloldali kormány megkísérli majd ezt kihasználni, ám egyszersmind meg kell küzdenie azokkal a szerkezeti problémákkal, amelyeket a konjunktúra részben elkendőzött.