Két, az asztmával összefüggő génmutációt azonosítottak ausztrál kutatók.
genetika
A rák gyógyításában és a fertőző betegségek legyőzésében segíthetnek azok a kutatások, amelyeket az MTA Szegedi Biológiai Központjában végeznek.
Az evolúciós biológia egyik legnagyobb rejtélye: miért csak három ujja nő a madaraknak, és a megmaradtak a kéz mely ujjai feleltethetők meg?
Azok az emberek, akiknél bizonyos génekből többletkópia is jelen van, jóval hajlamosabbak a túlzott soványságra.
Egy gén mutációjának vizsgálata segíthet meghatározni, hogy mekkora egy nő kockázata az emlődaganat kifejlődésére, ha családjában előfordult már a betegség.
Teljesen másmilyen a tőkehal immunrendszere, mint a többi halé és az emlősöké.
Azért, hogy a herék és a pénisz egy csecsemőnél rendesen kialakuljanak, két különböző módon kell működnie az anyai szervezetnek a tesztoszteron aktív formájának előállításához.
Egy kengurufaj DNS-ének leírásával meg tudják végre mondani, melyik gén felelős az erszényesek ugrándozásáért.
Az eddigi elméletekkel ellentétben nem Mexikóból, hanem Észak-Amerika keleti részéből származik a modern, háziasított napraforgó.
Nyitva az út a tudomány számára az ízletesebb és táplálóbb halak kifejlesztése felé.
Megalkották Cambridge-ben az első olyan állatot, amely mesterségesen írt genetikai kódot tartalmaz, és egy eddig ismeretlen aminosavat termel.
Az intelligencia kifejlődésében sok gén játszik szerepet, de a tudósok továbbra sem tudják pontosan meghatározni, hogy melyek azok.
A skizofréniás esetek legalább felénél megtalálható az a negyven génváltozat, melyet amerikai kutatók fedeztek fel az utóbbi hónapokban.
Egy maroknyi ember él a Földön, akiknek egyáltalán nem nőtt ujjlenyomata. A tudósok szerint a hiányt egy mutáció okozza.
A brit férfiak 70 százaléka és a nyugat-európai férfiak fele kapcsolatban áll Tutanhamon fáraóval svájci genetikusok szerint.
A szintetikus biológia jelenleg olyan szinten áll, hogy valószínűleg hamarabb hoznak létre idegen életet a Földön, mint ahogy arra egy távoli bolygón rátalálnánk.
Izzó egerek és sertések után kitenyésztették Dél-Koreában a világ első világító kutyáját.
Hibás információkon alapult az a tanulmány, amelyben az ember genetikai mintázata és várható élettartama között állapítottak meg kapcsolatot.
A tüdőrák egyik legagresszívebb fajtájával összefüggő gént azonosítottak egerekben.
Egy genetikai trükkel végzetes csapást mérhetnének a csípős rovarokra: többé nem tudnák megemészteni a vért.
Egy gén hiánya lehetővé teszi az egerek számára, hogy hosszabb távra fussanak el.
Megvolt ugyanis bennük a lábak kialakulásához szükséges genetikai alap.
A genetikailag azonos fák különböző módokon reagálnak a szárazságra. Attól függ, hogyan tűrik a körülményeket, hogy eredetileg honnan származnak.
Nemzetközi együttműködésben elkészült a burgonya komplex genetikai állományának leírása: a fő cél magasabb tápértékű krumpli nemesítése.
