Ráadásul csillagászati mértékben nincs is messze tőlünk.
exobolygó
Az új égitest a szomszédos Proxima Centauri rendszerében keringhet.
A szakértők olyan exobolygó nyomára bukkantak, amely hasonlóan pusztult el, mint ahogy a Föld fog.
Nem kell a szén-monoxidot annyira szidni, egy friss kutatás szerint ez árulkodhat a földönkívüliekről.
Fontos tudományos programba csatlakoztak az MTA tudósai.
Ez megmagyarázhatja, miért van annyi gondunk a forró Neptunuszok észlelésével.
A TESS csak áprilisban kezdte meg működését, de már most talált egy exobolygó-jelöltet.
Hatalmas óceán lehet az égitesten, ez pedig kedvezhet az élet kialakulásának.
Szakértők egy csoportja a KELT-9b légkörét tanulmányozta.
Az űrhivatal munkatársai egyelőre három exobolygó elképzelt felszínét alkották meg.
Egy új kutatás szerint a legtöbb rendszerben hasonló méretű, egymástól szabályos távolságra fekvő bolygók keringenek.
Ha el is indul 2069-ben a misszió, mi már nem fogjuk látni az eredményeit.
A korábban is ismert rendszerben egy nyolcadik exobolygót is azonosítottak.
Az égitest a vastag atmoszféra ellenére is lakhatatlannak tűnik.
Ha vannak intelligens élőlények a viszonylag közeli rendszerben, 25 év múlva reagálhatnak a jelekre.
Nem lehetetlen, hogy az égitesten az élet kialakulásának kedvezőek a körülmények.
Bár az égitesten mai tudásunk szerint nem alakulhatott ki az élet, elemzése így is sokat elárulhat a Föld-szerű objektumokról.
Az égitest a beérkező fény 94 százalékát nyeli el.
A kutatók egyelőre nem tudják, hogy milyen anyag hatására alakult ki az égitest sztratoszférája.
Ha az égitest valóban létezik, akkor egy 4000 fényévre fekvő bolygó körül kering.
Az égitest több szempontból is meglepte a kutatókat.
A 4,2 fényévre található Proxima b-n akár folyékony víz és megfelelő hőmérséklet is lehet.
A közel Neptunusz-nagyságú égitest több szempontból is meglepte a kutatókat.
Egy távoli csillag körül keringő szuper-Földre bukkantak csillagászok, a exobolygó az úgynevezett lakható zónában található, ahol lehetséges az élet jelenléte is.
