Ha az Európai Bizottság konkrét lépések nélkül menti fel Magyarországot a jogállami mechanizmus alól, még az is lehet, hogy az Európai Parlament megbuktatja, mondja Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő.
Dehogy – változásokat viszont szeretne. Akkor miért nem az Európai Ügyészséget erőltetik? És van-e bármi következménye az aktuális magyar demokráciajelentésnek? Első kézből podcast.
Csütörtökön nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament a Gwendoline-jelentést, ami azt jelenti: a testület hivatalos véleménye szerint Magyarország egy választási autokrácia hibrid rezsimmel.
Azért, mert nagyon komoly politikai kockázatot jelentene a magyar kormánynak. Azt az unió nem is kérheti, hogy a pénzekért cserébe belépjünk, ám mi önként felajánlhatnánk, hogy meggyőzzük Brüsszelt.
Még júliusban is látszatmegoldásnak tekinthető kötelezettségvállalásokat tett a magyar kormány az Európai Bizottság felé a jogállamisági eljárásban, nem érzékelve a politikai klíma változását – vélik a hazai korrupcióellenes szervezetek.
Hiába egyezett meg a kormánydelegáció a bizottsággal a szakmai kérdésekben, a döntés politikai lesz, mert minden szereplőn jelentős a politikai nyomás. Az a kérdés, hogy a magyar kormány meg tudja-e győzni a reformokról az Európai Parlamentet.
A levelezés ugyanis a legnagyobb titokban zajlik, mint azt az Első kézből podcastban kitárgyaljuk, az érkezni látszó olasz jobboldali triumvirátussal és Biden szintén szupertitkos klímavédelmi húzásával együtt.
Kollégánk az is megkérdezte, mikor állítják vissza a közérdekű adatigánylések határidejét, és miért nem válaszolnak a minisztériumok újságírói kérdésekre.