Magyar kutatók végeztek kísérletet kutyák bevonásával.
emlékezet
Mennyire megbízható a memóriánk? Egy rendőrségi vagy bírósági tanúvallomásnak komoly következményei lehetnek.
A reformkor egyik legkiemelkedőbb államférfia a nemzet mártírjaként rögzült a köztudatban, és onnan is kezd kikopni. Pedig abban a közegben, ahol Batthyány miniszterelnök lehetett, ott Kossuth, Széchenyi, Deák és Eötvös „csak” miniszter volt.
A mikroorganizmusok esetében természetesen a memória egészen más, mint nálunk.
A kutatócsoport úgy véli, hogy a wasabi, illetve a 6-MSITC nevű vegyület különösen a hippokampuszt érintheti.
A történészek sokáig azt hitték, a szemtanúk túloztak a mongol dúlás kegyetlenségéről. Aztán sorra bukkantak elő a tárgyi bizonyítékok totális pusztulásról, kannibalizmusról, gyilkosságokról.
Petőfi hős, de botrányhős is volt, csak utóbbiról nem illik beszélni. Mi most mégis megtesszük.
A mondás szerint az elefántok sosem felejtenek, de mit mond erről a tudomány?
Buzsáki György agykutatóval beszélgettünk arról, miért is értjük félre alapjaiban az agy működését.
Rájöttek, hogyan tudjuk elhelyezni egymás után a történéseket, ha visszaemlékszünk valamire.
Ikreket várt, de miután felébresztették a kómából, maga is meglepődött, hogy két kislánynak adott életet.
Jill Price-nak van egy különleges képessége: bármelyik nap eseményeit kérdezik meg tőle az elmúlt 40 évből, a másodperc töredéke alatt megmondja a választ. Neki köszönhetően fedezték fel a hipermnéziát.
Teljesen lemaradt az egészről.
Több tényező is befolyásolja az álmokra való emlékezést.
Sokan vannak végül pénzhiány miatt válnak meg szeretett tárgyaiktól.
Ma már a fejlett nyugati országok 65 év feletti lakosságának 10 százalékát érinti a demencia, 2050-re pedig ez a szám háromszorozódni fog.
A világon mintegy 80 embert érint ez a különleges szindróma.
Kutatók egy csoportja egy olyan mutációt fedezett fel, amely fejleszti a baktériumok információ-raktározó képességét.
Egy új kutatás szerint a félretájékoztatás nem minden esetben zavarja az emlékezetet.
Van módja annak, hogy felélesszék a rövid távú memóriában tárolt emlékeket.
Egy nemzet értelmisége, ahol senkinek nincs emlékezete, és mindenki épp azon háborodik fel, amit épp a másik gondol, hiába gondolta ő is ugyanazt pár évvel ezelőtt.
Az új technológia egy sor különleges megoldást hozhat el az orvos- és más tudományok számára.
Azután, hogy az idős nő évekkel ezelőtt elvesztette emlékeit, most néhány róla készült videónak hála, újra emlékezni kezdett.
Csak az emlékeire hagyatkozva rajzol elképesztően részletes városképeket.
