emlékezet

Az agyunk számára nem mindegy, hogy valaki az álláspontját vagy adatokat közöl velünk.

Németországban közel kétmillió ember él demenciával. Előrehaladott állapotban a betegek gyakran már a saját családtagjaikat sem ismerik fel, nagyon neheznen vagy egyáltalán nem beszélnek. De olykor vannak helyzetek, amikor egy-egy emlékfoszlány visszaköszön a múltból. Ilyen pillanatok felidézésére hozott létre egy saját kiskocsmát egy duisburgi ápolási otthon.

Meglepően egyszerű lehet a megoldás a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem idegtudósai szerint.

Az úgynevezett ajtóhatás gyakori jelenség, amely megnehezítheti a rövid távú emlékezést.

Az emlékek kialakulása és formálódása rendkívül bonyolult agyi folyamat, ami megnehezíti az utólagos rekonstrukciójukat.

Magyar kutatók végeztek kísérletet kutyák bevonásával.

Mennyire megbízható a memóriánk? Egy rendőrségi vagy bírósági tanúvallomásnak komoly következményei lehetnek.

A reformkor egyik legkiemelkedőbb államférfia a nemzet mártírjaként rögzült a köztudatban, és onnan is kezd kikopni. Pedig abban a közegben, ahol Batthyány miniszterelnök lehetett, ott Kossuth, Széchenyi, Deák és Eötvös „csak” miniszter volt.

A mikroorganizmusok esetében természetesen a memória egészen más, mint nálunk.

A kutatócsoport úgy véli, hogy a wasabi, illetve a 6-MSITC nevű vegyület különösen a hippokampuszt érintheti.

A történészek sokáig azt hitték, a szemtanúk túloztak a mongol dúlás kegyetlenségéről. Aztán sorra bukkantak elő a tárgyi bizonyítékok totális pusztulásról, kannibalizmusról, gyilkosságokról.

Petőfi hős, de botrányhős is volt, csak utóbbiról nem illik beszélni. Mi most mégis megtesszük.

A mondás szerint az elefántok sosem felejtenek, de mit mond erről a tudomány?

Buzsáki György agykutatóval beszélgettünk arról, miért is értjük félre alapjaiban az agy működését.

Rájöttek, hogyan tudjuk elhelyezni egymás után a történéseket, ha visszaemlékszünk valamire.

Ikreket várt, de miután felébresztették a kómából, maga is meglepődött, hogy két kislánynak adott életet.

Jill Price-nak van egy különleges képessége: bármelyik nap eseményeit kérdezik meg tőle az elmúlt 40 évből, a másodperc töredéke alatt megmondja a választ. Neki köszönhetően fedezték fel a hipermnéziát.

Teljesen lemaradt az egészről.

Több tényező is befolyásolja az álmokra való emlékezést.

Sokan vannak végül pénzhiány miatt válnak meg szeretett tárgyaiktól.

Ma már a fejlett nyugati országok 65 év feletti lakosságának 10 százalékát érinti a demencia, 2050-re pedig ez a szám háromszorozódni fog.

A világon mintegy 80 embert érint ez a különleges szindróma.