éhínség

Elapadtak a nemzetközi források, a gazdaság „a földbe állt”, súlyos aszály fenyeget, miközben az egész országban megerősödtek a terrorista hálózatok. A nyugati kivonulás óta az ENSZ az egyetlen nemzetközi szervezet, amelytől valamennyi segítséget remélhet a tálib kormány.

A keménynek ígérkező tél, az aszály, a pénzhiány és a már most jelenlévő éhezés miatt sürgős beavatkozást sürget az ENSZ Élelmezési Világprogramjának vezetője.

Az országban az éhínség miatt év végéig egymillió gyerek kerülhet közvetlen életveszélybe.

A madagaszkári éhínség az első, amelyet önmagában a globális felmelegedés okozott.

Az éghajlati átalakulás miatt csökkent a csapadék mennyisége, az egymást követő száraz évek pedig élelemhiányhoz vezettek.

Olyasmi történt vasárnap Kubában, amire legalább három évtizede nem volt példa: dühös emberek ezrei jelentek meg Havanna utcáin. A harminc éve történtekkel való párhuzam nem véletlen, akkor volt utoljára a szigetországban ilyen szintű gazdasági válság, sőt, éhínség.

Éhínség fenyegeti Észak-Koreát, és a diktátornak kevés ideje maradt, hogy ezt megakadályozza. Joe Biden amerikai elnök számára ez lehetőséget nyújt arra, hogy megkezdjék a tárgyalásokat, de a nukleáris fegyverekről Kim Dzsongun még így sem fog lemondani.

A helyi lakosság 91 százaléka élelmiszersegélyre szorul, sokan közülük az éhhalál küszöbén állnak.

Csak pár éve tudjuk, mi is történt 536-ban.

Már most érezni a hatását a globális felmelegedésnek.

Egy biztos: vége lesz a világnak.

A „burzsoá darwinista genetika” elleni harc szellemi atyja, Trofim Gyenyiszovics Liszenko saját hírnevét rombolta le.

Az alultáplált gyerekek száma akár a 2,4 milliót is elérheti az év végére, azaz 20 százalékkal nőhet.

183 millió ember veszélyben.

Három hónap alatt 30 millió halottal számol az ENSZ programvezetője a legrosszabb forgatókönyv szerint.

Egy tudós szerint igen. Éhínséget, járványokat, migrációs válságot, háborúkat, társadalmi összeomlást jósol a világ valamennyi országában. Ráadásul úgy véli, nem sokat tehetünk azért, hogy mindezt elkerüljük.

Metsző hideget, éhínséget, tűzforró nyarakat és London legnagyobb tűzvészét okozta a XIV. és a XIX. század közötti klímafelfordulás.

Nem az a kérdés, hogy 2100-ban mi lesz, hanem hogy 20–30 év múlva miként tudjuk megoldani az életünket.

Az átlagos venezuelai 2016 óta tíz kilót fogyott, és hetente megduplázódik az élelmiszerek ára. Mi történik Venezuelában, és van-e esély arra, hogy ennek vége legyen?

Téved, ha a világháborúk, vagy a pestisjárvány idején sejti a választ.

13 millióan halhatnak éhen Jemenben, ha a világ nem tesz semmit.

Az éttermei oldalait ellepték a negatív értékelések.

Ha a szaúdi vezetésű katonai koalíció továbbra is fenntartja a blokádot.