Chung Sung-Jun / Getty Images, Kate Geraghty / The SMH / Fairfax Media / Getty Images, MTI / EPA / Erdem Sahin
Élet-Stílus

Akkor túl vagyunk a történelem legrosszabb évén? Igen, de már majdnem 1500 évvel

Csak pár éve tudjuk, mi is történt 536-ban.  

A 2020-as évet sokan már a felénél elkönyvelték az emberiség valaha volt legrosszabb évének – így tett többi között a Time magazin is, amely december elejei lapszámának címlapjául egy áthúzott évszámot választott. Nem csoda, hiszen nem igazán volt a történelemben olyan járvány, ami egy adott évben a világ minden pontján jelentkezett, és megfertőzött több mint 90 millió embert, valamint megölt 1,9 milliót. E mellett pedig volt tűzvész Ausztráliában és az Egyesült Államokban, vulkánkitörés a Fülöp-szigeteken, földrengés Török- és Horvátországban, áradás Kínában – hogy csak a legnagyobb természeti katasztrófákat említsük.

De vajon tényleg a tavalyi év volt a legszörnyűbb? És itt most nem 2021-nek előlegezzük meg ezt a címet amiatt, hogy az összeesküvés-hívők és a maszkabálra igyekvők megostromolták a világ vezető hatalmának egyik központi épületét, és ki tudja, mikorra lesz elegendő ember beoltva a koronavírus elleni vakcinával, vagy hogy egyáltalán elérjük-e a nyájimmunitást.

Michael McCormick, a Harvard történésze szerint ugyanis a világtörténelemben valójában 536 volt a legrosszabb év. Igaz, ezzel az állítással még 2018-ban rukkolt elő, viszont a véleménye mellett az elmúlt év végén is kitartott, amikor a Slate Gist című podcastjának adott interjút.

Hogyan lehet 2020-at überelni?

536 márciusáig még abban a kora-középkori évben is minden rendben volt:

  • A Bizánci Birodalom az észak-afrikai provinciák után visszaszerezte (Rómát is beleértve) Itáliát, illetve az Ibériai-félsziget déli részét a barbároktól (vandáloktól, vízigótoktól, keleti gótoktól), perzsáktól.
  • A fővárosban, Konstantinápolyban is sikerült leverni a Nika-felkelést.
  • Végéhez közeledett a Hagia Szophia építése, amely majdnem a 13. századig a legnagyobb egyházi épület volt, és egyben sokáig az egyik legmagasabb is a maga ötvenöt méterével.

Aztán márciusban kialudt a Nap.

És ez így is maradt – különböző beszámolók alapján – egy-másfél évre az északi földteke jelentős részén, Európában, a Közel-Keleten és Ázsia bizonyos részein. Prokopiosz bizánci történetíró szerint „a nap, akárcsak a hold, fényét világosság nélkül bocsátotta ki egész évben”, ez pedig azon kívül, hogy nem lehetett napozni, több problémát is magával hozott:

  • Igen hűvös volt még a nyár is, 1,5–2,5 Celsius-fokos hőmérséklettel. Kínában még havazott is – ez az évtized volt egyébként az elmúlt 2300 év leghidegebbje.
  • Írásos források szerint emiatt nagyon rossz volt a termés tíz éven át Írországban, Skandináviában, Mezopotámiában és Kínában.
  • Ennek következtében éhínség lépett fel szerte a világon. Írországban például négy éven át nem készült kenyér.

Ennek fényében 536-ot nemcsak egyetlen évként kell kezelni, hanem egy korszaknak a kezdeteként is: egészen addig Flavius Belisarius (Belizár) hadvezér komoly gyorsasággal verte le – segítséggel – a konstantinápolyi lázadást, hódította vissza a birodalomnak Észak-Afrikát, Szicíliát, Rómát – vagyis a Bizánci Birodalom megpróbált úgy kinézni, ahogy a dicső korszakában –, utána viszont jelentősen lelassult a terjeszkedés, sőt az akkori uralkodó, I. Iusztinianosz császárságának végére eléggé megroppant a birodalom.

Az emberek éheztek és legyengültek, a helyzetet pedig tovább súlyosbította az 541 végén kirobban bubópestis-járvány. Ez volt a történelem (egyik) első pandémiája, mert bár a pestis azelőtt is terjedt már a Mediterráneumban, csak kisebb területekre korlátozódott, és véletlenszerű gyakorisággal jelent meg. Az 541-ben Pelusiumból, Egyiptom Alexandria utáni második legnagyobb kikötőjéből elinduló járvány viszont elterjedt az egész mediterrán térségben, majd Európában és az Arab-félszigeten is. A jelenlegi koronavírus-járványnál jóval komolyabb károkat okozott, egyes tanulmányok szerint az európai népesség 25–60 százaléka is meghalhatott, vagyis akár 100 millió ember 200 év alatt, ugyanis 750-ig úgy nyolc-tíz évente újra és újra felütötte a fejét.

Egyre kevésbé homály a sötét

Noha korabeli írásbeli beszámolók voltak arról, hogy nem sütött a nap, a történészek egészen a közelmúltig nem igazán szenteltek komolyabb figyelmet annak, mi is történhetett 536-ban. Az okra csak 2015-ben jöttek rá. Az ezredforduló környékén egy újságíró, David Keys, és egy dendrokronológus (a fák évgyűrűi alapján való kormeghatározással foglalkozó) Mike Baillie munkái emelték újra a köztudatba, hogy 536-ban valami borzalmas történhetett. Ekkor még több eseményre is gyanakodtak, mi okozhatta a ködöt vagy felhőzetet, amely a Föld legnagyobb hőforrását, a napsugárzást blokkolta. Az egyik elmélet szerint egy meteorból szakadtak le olyan részek, amelyek porfelhőt alakítottak ki, egy másik elképzelés pedig azt valószínűsíti, hogy aszteroidák csapódtak az óceánba, ami miatt egy különös felhőzet vagy köd alakult ki. Esetleg egy hatalmas vulkánkitörés történhetett Észak-Amerikában vagy Európában.

2015-ben Grönland és az Antarktisz sarki jegéből vettek mintákat, amelyek végre egyértelmű bizonyítékot adtak. Eszerint 536-ban egy hatalmas vulkánkitörés volt, ahogy aztán egyébként 540-ben és 547-ben is, ami miatt még tovább kitartott a szokatlan hideg.

Egy vulkán ugyanis a kitörésekor ként, bizmutot és más anyagokat lövell ki az égbe, ahol ezek aeroszol fátylat alkotnak, amely visszatükrözi a napfényt a világűrbe. Ezt a fátyolt pedig a szél tovább görgethette délkeleti irányba egészen Ázsiáig.

Csak azt nem tudták 2015-ben megállapítani, hol is volt ez a vulkán. Pár évvel később aztán ezt is kiderítették McCormick harvardi munkatársai a Maine-i Egyetem klímaváltozással foglalkozó intézetének kutatóival közösen.

Ehhez a svájci Alpok egy gleccseréből kinyert, 72 méter hosszú jégmagot használtak fel. A jégrétegek egymásra fagynak az idő folyamán, és bennük megmaradnak a lerakódó szemcsék, legyen szó szaharai homokviharról, emberi tevékenységből fakadó vegyületekről vagy vulkánkitörések akár 2000 éves maradványairól. Az elmúlt évek technikája elért oda, hogy ezeket a rétegeket szét is tudják „szálazni” – McCormick szerint ebben az esetben 0,12 milliméter vastagságú rétegeket vágtak szét lézerrel, ami pár nap vagy hét alatti havazás maradványait tömöríti. Így a magból méterenként mintegy ötvenezer mintát vettek, szinte heti bontásban meg tudták nézni, hogy mikor voltak viharok, vulkánkitörések, és milyen szintű volt az ólomszennyezés.

Az 536 tavaszi mintákban egy egyetemi hallgató talált két vulkáni üvegszemcsét, amelyekről további vizsgálatok után arra jutottak, hogy valószínűleg egy izlandi vulkánból ered.

536 is lehetne könnyedén a sötét középkor korszakának a kezdete, nem csak azért, mert ténylegesen is sötét volt, hanem mert a három vulkánkitörés és az ezzel összekapcsolódó pestisjárvány alaposan akadályozta az emberiség fejlődésének folyamatát. Szakértők szerint egy évszázad kellett ahhoz, hogy a gazdaság újra lendületbe kerüljön – 640-től Franciaországban komolyabban is elkezdtek foglalkozni az ezüstbányászattal. Erre szintén a gleccserből vett mintából jöttek rá: a mintákban az ólomércből kiolvasztott ezüst miatt megnövekedett az ólomtartalom. Húsz évvel később ért a csúcsra az ólomtartalom, ekkorra, a kereskedelem felfutásával válhatott szűkössé az arany, amit aztán kénytelenek voltak ezüsttel kiváltani.

De közben is sok minden történt a vulkáni aktivitás okozta klímaváltozással összefüggésben:

  • A piramisairól híres mexikói Teotihuacan az ekkor tapasztalható szárazság, éhezés és az ebből fakadó felkelés miatt bomolhatott fel.
  • Míg egy évtizeddel korábban még Konstantinápolyt ostromolták, 636-ra felbomlott a perzsa Szászánida Birodalom.
  • Az indiai Gupta Birodalom is ekkor indult hanyatlásnak.
  • És ekkor kezdtek el terjeszkedni a török népek, aminek az avarok Kárpát-medencei megjelenése is a következménye.

Hála a tudománynak és a technológiának, nemcsak rájöhettünk, hogy mi történt 1500 éve, mi okozta azt a hatalmas tragédiát, hanem az is, hogy mennyi élet menthető meg általuk, hiszen míg a pestisnél alig több mint száz éve jöttek rá, mi okozza, hogyan lehet gyógyítani, addig a Covid-19-nél egy év alatt 90 százalék feletti hatékonyságú vakcinákat fejlesztettek ki.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.