A régóta várt, hűtő hatású éghajlati jelenség januárban vette kezdetét, márciusra azonban már véget is ért.
éghajlat
Az adatok egy nagyjából 150 évvel ezelőtti, kifejezetten hideg periódusról árulkodnak.
Beigazolódott, amit a kutatók már egy ideje sejtettek.
Évtizedek óta nem láttak hasonló esőzést a sivatag északnyugati részén.
A klímaváltozáshoz alkalmazkodni kell.
Az 1816-os esztendőre gyakran hivatkoznak a nyár nélküli évként.
Az ember által generált, rendkívül gyors klímaváltozás olyan versenyfutásra kényszeríti őket, amelynek csak kevés nyertese lehet.
A szakértők egy ideje számítottak arra, hogy rövidesen eljön az El Niño ideje.
Rövidesen elkezdődik az El Niño, ami globális szinten új hőmérsékleti csúcsokat hozhat.
A catatumbói villámlások a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerültek.
A régió hőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal magasabb a 20. századi átlagnál.
93 méter mélyre engedtek le egy kamerát.
A 2019-2020-as tűzszezon különösen pusztító volt Ausztráliában.
A légköri tavak sokban emlékeztetnek a már ismert légköri folyókra.
Olvad a grönlandi jég, hígul az óceán, lassul az áramlat, kevesebb lesz az eső, hidegebb lehet Európa.
Ha a kitörések folytatódnak és a kén-dioxid nagyobb mennyiségben a légkör magasabb rétegeibe kerül, nem kizárt átmeneti lehűlés sem.
A szélsőséges hőmérsékleti értéket egy felhőn észlelték.
Olyan szuperkontinens alakulhat ki, amely alapjaiban változtathatja meg a Föld éghajlatát.
Az afrikai porfelhő jövő hét elején érkezhet meg Amerikába.
A klímaváltozás Budapestet sem fogja kímélni.
A 2018-asnál még nem mértek forróbb nyarat Európában.
A mérések kezdete óta csupán három év volt a tavalyinál melegebb.
Napjainkban az éves globális csapadékmennyiség fele mindössze 12 nap alatt esik le.
Új rekord született az amerikai Death Valleyben.
