Számos olyan, behurcolt növényfaj él Budapesten, amelyek a város védelmében „felerősödve” vagy alkalmazkodva országos invázióba kezdhetnek.
botanika
A Kárpát-medence szárazabb éghajlata miatt mintegy 2700 növényfajunk eltér nyugat- és észak-európai fajtársaikétól: kisebbek például a leveleik és a magtömegük.
Így reagálnak ha veszélybe kerül az egészségük.
Az atomkertészet gyakorlata az 1950-es években alakult ki.
A Rafflesia tuan-mudae szaga a rohadó húséra emlékeztet.
Nem tudjuk, hogy akár a budapestiek közül is hányan jártak már a Füvészkertben, ám A Pál utcai fiúk jóvoltából majdnem minden helybeli térkép nélkül is megtalálná.
A tömjént "termelő" fák csökkenő száma miatt lassan csak múlt időben beszélhetünk a Napkeleti bölcsek egyik ajándékáról.
Eddig titok volt, mi okozza a boglárka sárgás fényét, de brit tudósok már erre is rájöttek.
A botanikusok szerint rejtély, hogy egy orchidea miért éppen éjszaka nyílik ki.
A muskátli boglárka eredeti hazája Dél-Afrika, de kezdi Európában is megvetni a lábát: a szerény színezetű nappali lepkét egy osztrák lepkekutató mutatta ki Kelet-Tirolban.
Új-Zélandon rágcsálók öltötték magukra a virágszaporító állatok szerepét.
Kínai kutatók bebizonyították, hogy a genetikailag módosított barna rizsből kivonható emberi vérfehérje.
A növényeknek a helyi klíma jellemzőihez való alkalmazkodását segítő génvariánsokat találták kutatók a lúdfűben.
Nyolcvanezer éves klónnyárfák. Fák és füvek, melyek mellett egykor ősemberek szaladtak el. Korall, mely mellett kétezer éve úszkálnak halak, és egy baktérium, amely négyszázezer éve csak növekedik.
Az eddig feltételezettnél nagyobb ütemben építik be a növények a légkörből a szén-dioxidot.
Északkelet-Brazíliában, az Atlanti esőerdőben olyan növényt fedezett fel egy amatőr botanikus, amely lehajol, hogy magvait a talajba juttassa.
Az új kutatások eredményeinek segítségével hatékonyabb szárazságtűrő növényekeket nemesíthetnek ki.
Amikor egy páncélosatkát elért a tűz, épp egy virág pollenjét fogyasztotta. A virágon talált ürüléknyomok pedig az ezt megelőző étkezésekről tanúskodnak.
Német kutatóknak első ízben sikerült nyomon követniük egy új növényfaj kialakulását.
Az eddigi elméletekkel ellentétben nem Mexikóból, hanem Észak-Amerika keleti részéből származik a modern, háziasított napraforgó.
Széncinegéből lakmározott egy brit trópusi növénykert húsevő virága.
Ez a kísérteties jelenés valójában 84 millió éve halott virág, melynek szerkezetét röntgensugarakkal azonosították.
A kubai szőlő akusztikus jeladóként működik, a fülüknél fogva vonzza magához a bőregereket.
A genetikailag azonos fák különböző módokon reagálnak a szárazságra. Attól függ, hogyan tűrik a körülményeket, hogy eredetileg honnan származnak.
