Bár az alacsonyabb keresetûek esetében a cégek magasabb emeléssel igyekeztek kompenzálni az adóváltozás miatti kiesést, a vezetõk és beosztottak közötti bérolló mégis közel 40 százalékkal tágult.
Nem a kereskedelmi szektorban jön létre a tervezett egymillió új munkahely – derül ki egy felmérésbõl. Új üzlet nyitását a következõ években a válaszadók egy hatodánál is kevesebb cég tervezi, a szektor gazdasági és HR-vezetõi pedig igen megosztottak a vasárnapi nyitva tartás kérdésében.
A gyártó cégek és a kereskedelem területén mûködõ munkaadók terveznek nagyobb arányú létszámbõvítést, a vendéglátó-ipari és turisztikai vállalkozások viszont leépítésekre készülnek. Még mindig a fõváros szippantja fel a legtöbb álláskeresõt, ám a Dél-Alföld régió munkaerõpiaca is kezd magára találni – áll egy friss felmérésben.
Sok száz munkás alkotott élõláncot hétfõn délben a Parlament épülete körül, miközben a szakszervezeti szövetségek vezetõi átadták a petíciójukat a frakciók képviselõinek. A fideszes Kara Ákos konkrétan megígérte: minden olyan törvény esetében, ami a munkavállalókat érinti, konzultálni fognak.
Élõlánccal tiltakozik hétfõn, az õszi ülésszak elsõ napján négy szakszervezeti szövetség. A munkavállalókat érintõ intézkedések és az új munka törvénykönyve, a párbeszéd hiánya és a kormány törvényhozási gyakorlata ellen demonstrálnak.
A munkaadói szervezetek szerint többek között jogos lenne, ha – ahogy a munka törvénykönyvének tervezetében most szerepel – a munkaügyi pert megnyerõ volt alkalmazottnak nem kellene kifizetni az elmaradt bérét. A munkahelyen kívüli magatartást, illetve a dolgozó titoktartási nyilatkozatát pedig a munkaszerzõdésben rögzítenék.
Szeptember 29-tõl határozatlan ideig tartó sztrájk- és tüntetéssorozatra készül a közel 70 civil- és szakszervezetet tömörítõ akcióegység. A D-Day elnevezésû sorozatban forgalomlassítás, ülõsztrájk és nagygyûlés is lesz.
A Liga és a Munkástanácsok nem vesz részt a másik négy szakszervezeti konföderáció által hétfõre tervezett demonstráción. A célokkal egyetértenek, de - mivel az MSZP is támogatásáról biztosította az eseményt - nem kívánnak részt venni rajta, a szervezõk hiába határolódtak el minden párttól. Forró õsz lesz: a tüntetések mellett a jövõben sztrájkokra készülhetünk.
A Parlament körüli élõlánccal tiltakozik hétfõn, az õszi ülésszak elsõ napján négy szakszervezeti szövetség. A munkavállalókat érintõ intézkedések és az új munka törvénykönyve, a párbeszéd hiánya és a kormány törvényhozási gyakorlata ellen demonstrálnak. A szakszervezetek ezt figyelmeztetésnek szánják.
A szaktárca három munkaadói és két munkavállalói szövetséggel egyeztetett a munka törvénykönyvének tervezetérõl. A további négy szakszervezeti konföderációt azért nem hívták meg, mert az államtitkár szerint nem nyitottak "az érdemi párbeszédre".
Milyen az ideális fõnök? – tette fel a kérdést az egyik állásportál a látogatóinak. A nem reprezentatív kutatás eredményei alapján kijelenthetõ: a fõnõk szakértelme a legfontosabb, a hozzá nem értése pedig a legbosszantóbb vezetõi tulajdonság a munkavállalók szerint.
Biztosítani kell a munkavállalók megfelelõ mozgásterét munkáltatóikkal szemben, valamint be kell tartatni az alkalmazottak személyes adatainak, magánszférájának védelmét. Ezekben a kérdésekben a KDNP és a Munkástanácsok egyetértett.
A cégek tavalyhoz hasonlóan az idén is átlagosan 3,7 százalékkal emelték meg a béreket, így a fizetések reálértéke nem nõ – áll egy friss felmérésben. A banki szektorban alacsonyabb, míg az ipari termelõknél viszont nagyobb arányú volt a bérfejlesztés.
A közfoglalkoztatottak az otthonuktól távoli munkavégzést sem utasíthatják vissza. Az álláskeresési járadék legfeljebb három hónapig jár, és a maximális összege is kevesebb lesz. Segélyt csak az kap, akinek rendezett a lakhelye. Hatályba lépett az új törvény.
Szeptember elsejétõl rövidebb ideig jár a munkanélküli segély, és az összege is csökkenhet. Hogy pontosan mennyivel is, megismerheti kalkulátorunk segítségével!
Kelet- és Dél-Európában kezd mérnököket toborozni a Volvo személyautógyár, mert otthon nem találnak elég szakembert a Siemens céggel közösen tervezett elektromos autó gyártásához.
A finn Elcoteq SE elektronikai gyártásszolgáltató - mûfajában a legnagyobb Európában és a hatodik a világon - szerdán 66,2 millió euró adózás elõtti veszteséget jelentett az elsõ félévrõl kisebbségi részesedések nélkül. Tavaly az elsõ félévben 61,3 millió euró volt az eredmény.
Nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók képviseletei szerint is szükség van érdekegyeztetésre. Demján Sándor például úgy véli: a munkaadók érdeke, hogy a szakszervezetek erõsek legyenek - mondta a munka törvénykönyvének tervezetét boncolgató konferencián a VOSZ ügyvezetõ elnöke.
A magyarok a harmadik legtöbbet dolgozók az Európai Unióban, de ha a készülõ új munka törvénykönyve 300-ra emeli a lehetséges túlórák számát, akkor az élre kerülhetünk.