Pénzügy

Demján: a munkát tisztelni kell

Nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók képviseletei szerint is szükség van érdekegyeztetésre. Demján Sándor például úgy véli: a munkaadók érdeke, hogy a szakszervezetek erõsek legyenek - mondta a munka törvénykönyvének tervezetét boncolgató konferencián a VOSZ ügyvezetõ elnöke.

Szükség van az érdekegyeztetésre a munkaadói szervezetek és a szakszervezetek között a versenyszférában, mert sok közös érdek van, amelyek mentén együtt lehet mûködni, és közös álláspontot kialakítani – mondta Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezetõ elnöke kedden Budapesten a “Munkából élnénk!” címmel rendezett nemzetközi konferencián, amelynek középpontjában a készülõ új munka törvénykönyve állt. A tanácskozást a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) közösen rendezte.

A Munkástanácsok és a Liga is egyeztetni szeretnének a kormánnyal és a munkaadókkal a készülõ új Mt.-rõl, de ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor más nyomásgyakorló eszközökhöz folyamodnak – mondták az érdekképviseletek elnökei. Gaskó István, a Liga elnöke hangsúlyozta: a munkamorált, a munka intenzitását, eredményességét, hatékonyságát dönti el az Mt., de a tervezet a jelenlegi formájában a lehetõ legrosszabb üzenet ezekre a tényezõkre nézve. Az Mt. minisztériumi tervezete csorbítja a munkavállalói jogokat, beleértve a kollektív jogokat, valamint csökkenti a pótlékokat, a béreket – vélekedett.

Csak a versenyképes szakmákat kellene támogatni

Demján Sándor hangsúlyozta: Magyarországon legalább egymillió fizikai munkásra, termelõre van szükség, ehhez a munkát tisztelni kell, a szakmunkást nem szabad lenézni. Hozzáfûzte ugyanakkor: csak a versenyképes szakmát adó képzéseket lehet támogatni az adófizetõk pénzébõl.

A VOSZ részérõl egyben felajánlotta a szakszervezeteknek, hogy a versenyszféra ügyeirõl egyeztessenek, mert – mint mondta – a munkaadók is érdekeltek abban, hogy erõs szakszervezetek legyenek. A VOSZ ezért nem ért egyet az üzemi tanácsok pozíciójának megerõsítésével, és inkább azt támogatná, ha minél több szakszervezeti tag lenne a munkahelyeken – mondta az ügyvezetõ elnök.

A kkv-knak szóló törvénykönyvre van szükség

Mindenképpen szükség van egy új munka törvénykönyvére, ennek tartalmát azonban egyeztetni kell – vélekedett Demján Sándor. Fontosnak nevezte, hogy az új kódexben rögzítsék a szabadság gyûjtésének, valamint a részmunkaidõnek a lehetõségét. Kiemelte: az érdekegyeztetésnek valamilyen formában általánosságban is mûködnie kell.

“Foglalkoztatásba integráló” állami vállalatokat kell létrehozni Magyarországon, mivel a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-knak) nincs elegendõ tõkéjük – mondta Demján. Úgy vélekedett, hogy az európai átlagnál nagyobb ütemben kell növelni a termelést, ehhez kell igazítani a hazai foglalkoztatás szerkezetét.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke elmondta: ahhoz, hogy a vállalkozások eredményesek lehessenek – különösen a mostani bizonytalan gazdasági környezetben – kulcsfontosságú egy új Mt. létrehozása. Kifejtette: a jelenlegi törvénykönyv “egyenszabályozást” kényszerít rá a munka világára, a vállalkozások méretétõl, mûködési területétõl függetlenül, és elsõsorban a nagyüzemi ipari termelésre van kitalálva. A munkahelyek többsége ma már nem ilyen – hangsúlyozta Rolek Ferenc.

Az Mt.-nek segítenie kell a versenyképesség fejlõdését, meg kell teremtenie a differenciált szabályozást, teret kell adnia a helyi megállapodások megkötésének, meg kell szüntetnie a szakszervezet és üzemi tanács indokolatlan kettõségét, és hozzá kell járulnia a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez – emelte ki Rolek Ferenc.

A minisztériumi tervezetet tartalmilag jónak nevezte, és úgy értékelte, hogy az a 21. századra szabja a munkaügyi viszonyokat. Jó kiindulási alap, most azon kell gondolkozni, hogy hogyan lehet egy mindenki számára megfelelõ tervezetet kialakítani – mondta.

“Családbarát” a tervezet

Rolek Ferenc szerint az új Mt. tervezete “lényegesen családbarátabb” a jelenleginél, példaként említette, hogy szigorítja a vasárnapi munkavégzés elrendelését, általánossá teszi a vasárnapi pótlékot, emellett kötelezõen bevezeti, hogy minden munkáltatónak biztosítania kell a gyermek hároméves koráig az anya részmunkaidõs foglalkoztatását. Ezenkívül különbözõ dolgozói csoportoknak – például a fogyatékosoknak – pótszabadságot ad.

Hangsúlyozta: a munkáltatók számára nagy változás, hogy a munkaviszonyon kívüli munkavégzési formákra – például beszállítókra – is kiterjesztik az Mt. egyes intézkedéseit. Megemlítette azt is, hogy 44 napban szeretnék korlátozni a munkaszerzõdéstõl eltérõ foglalkoztatást a jelenleg 100 nap feletti idõszak helyett.

Az alelnök is kezdeményezte, hogy a szakszervezetekkel tárgyalják végig a tervezetet, és alakítsanak ki közös álláspontot.

A nemzetközi szervezeteket is érdekelte a konferencia

A konferencián részt vett többek között Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) fõtitkára, Patrick Istchert az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) fõtitkár helyettese, Mark Levin, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) budapesti regionális központjának igazgatója.

A magyar munkáltatók részérõl Demján Sándor (VOSZ) és Rolek Ferenc (MGYOSZ) mondta el a véleményét. A konferenciát rendezõ két szakszervezet elnöke, Palkovics Imre (MOSZ), és Gaskó István (Liga) is elõadást tartott, és az eseményre meghívást kapott a kormány képviselõje is.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik