Igaz, hogy az Európai Parlament képviselőinek alapfizetése tagországonként eltérő, de a kevesebbet kereső honatyák is több millió forintot jelentő juttatásokkal egészíthetik ki azt. Egy részük csúnyán visszaél ezekkel.
állás
A magyar cégek még a magas munkanélküliséggel küzdő régiókban is nehezen találnak megfelelő képesítéssel rendelkező embert az álláshelyekre, ezért évente akár tízezerrel is bővülhet a külföldi dolgozók száma Magyarországon.
Leginkább a pénzügyi és IT-szektor vállalatainál biztosítanak egyenlő bánásmódot a melegeknek. A Vállalati Egyenlőségi Indexet két éve számítják ki a Fortune- és a Forbes-lista óriásvállalatainál.
A magyar munkavállalók úgy érzik, jó teljesítményük nem ér sokat a vállalatvezetők szemében, nem honorálják eléggé. Sőt a korábban elégedettséget nyújtó juttatások is kezdenek megkopni, már nem értékelik őket annyira.
A férfiak és a nők nyelvhasználata eltérő. A férfiak tárgyilagosabbak, és főként szakmai kompetenciáikat domborítják ki a felvételi interjún, a nők még foglalkozásukról is személyesebben beszélnek.
Mikor érdemes egy vezetőnek kényszerítő és korlátozó módon viselkednie, és mikor eredményesebb a hajcsár vagy a barátkozó magatartás? A helyzetfüggő vezetési módszerek tudatos alkalmazása igazi kihívás.
A felsővezetők megmérettetése ritka egy vállalat életében. A menedzsment-audit rossz kommunikálása nagy ellenállást vált ki a vezetőkből, viszont lefolytatása után ütőképes, megújult csapat irányítja a céget.
Az év végére a munkaügyi minisztérium a 75 ezer ötven feletti munkanélküliből 12 ezret újra tartósan munkához akar juttatni, további 18 ezernek pedig legalább időszakos foglalkoztatást akar szerezni.
Sok beosztott úgy éli meg az éves teljesítményértékelő beszélgetést, mintha vágóhídra vinnék, mások kemény bértárgyalásnak tartják, míg ismét más cégeknél nem több, mint puszta formalitás.
A munkahelyváltások oka gyakran nem a csábító magasabb fizetésben vagy a jobb karrierlehetőségekben, hanem a közvetlen főnök elviselhetetlenségében keresendő. Íme tíz tipikus hiba, amely kikészíti az alkalmazottakat.
A bizonytalanság övezte létszámleépítések rontják a munkamorált és a munkatársak közötti szolidaritást. A legtöbb vezető nem készül fel a felmondó beszélgetésre, pedig az nagy hatással van a távozó jövőjére is.
Lassan félidejéhez érünk annak a kétéves időszaknak, melynek végén a régi uniós tagországoknak nyilatkozniuk kell a munkaerő-piaci korlátozás megszüntetéséről, vagy megtartásáról.
Biciklivel járni, fák alatt, folyóparton sétálni, angolul beszélni, állandóan esőkabátot hordani, jól működő bürokráciát látni – mindezt megkaphatja az, aki Amszterdamba költözik. De nem dobálják a külföldiek után a munkaajánlatokat.
A tehetséges munkatársak azonosítása, kiemelése a többiek közül, a rájuk fordított fokozott figyelem rengeteg problémát vet fel a vállalatok életében. A magyar cégek viszont ebben látják sikerük zálogát.
Tizennégy év vizsgálat után sikerrel azonosították azokat a vállalati növekedési stratégiákat, amelyek a legnagyobb eredményességgel kecsegtetnek, és azokat is, amelyek a legnagyobb kockázattal járnak.
A személyes megpróbáltatás-kezelés mutató, az AQ azt méri, ki hogyan képes megbirkózni a napi próbatételekkel. A magas AQ-jú emberek szép karrierre, és kiegyensúlyozott életre számíthatnak. Az alacsony AQ fejleszthető.
Másként kell viselkedni a fejvadásszal, a munkaerő-közvetítővel, a személyzeti tanácsadóval vagy az állást meghirdető cég munkatársával folytatott beszélgetésen. Az utóbbi esetben célszerű lényegre törőnek lenni.
Ezentúl nemcsak írásba foglalhatják életpályájukat az álláskeresők, hanem el is mesélhetik fontosabb tapasztalataikat a beszélő önéletrajz szoftver segítségével, amely digitalizált videó formájában jut el a munkaerőt kereső cégekhez.
A szakmai tudás mellett napjainkban ugyanolyan súllyal esik latba a személyiség és a szociális kompetenciák köre. Sikeres az lehet, aki reális önértékelése alapján meg tudja mutatni a munkáltatónak, hogy mit nyer vele.
A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésének elősegítéséért az állam támogatja az ilyen formában foglalkoztató munkaadókat.
Az állam 2004 vége óta kiemelten kezeli az 50 feletti munkavállalók nehéz munkaerő-piaci helyzetének megoldását. A járulékfizetési kedvezmény mellett a munkakipróbálás alatt az 50 feletti munkavállaló foglalkoztatásának költségeit az állam állja.
Pályakezdő fiatal foglalkoztatása ösztöndíjas fizetés formájában is megvalósulhat, valamint foglalkoztatásuk után járulékkedvezmény vehető igénybe.
A hatékonyan és jól dolgozó HR-esek kevesebb munkatársat szolgálnak ki, a kevésbé hatékonyak többet. A HR stratégiai szerepe Magyarországon még mindig inkább csak a szakkönyvek lapjain létezik.
A nők többségének még mindig felteszik az állásinterjún a gyermekei számát és családalapítási terveit firtató kérdéseket. A magyar jog nem ad egyértelmű védelmet ebben a helyzetben, a bizonyítás is nehéz.
