„A vonatkozó jogszabályoknak teljes mértékben megfelel”.
állampapír
Ballagási ajándéknak.
A kormány az eddigieknél is nagyobb bevételekre számít a lakossági befizetésekből. Ezzel együtt a nyílt vagy burkolt adóemelések, illetve a különadókra vonatkozó szabályváltozások közvetett módon újfent inflációt szabadíthatnak a lakosságra, de legalábbis megtörhetik a pénzromlás csökkenésének lendületét.
Kőbe vési a kormány az értékpapír-ügyletek tranzakciós illetékét. Zöldre festve teszik állandóvá a repülőjegyadót.
Megdöbbentő vallomást tett Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy mai sajtóbeszélgetésen (amelyre a 24.hu nem kapott meghívást), aminek az
Spórol az állam a legnépszerűbb állampapíron.
Észbe kaptak a magyarok: nem adóznak, ha nem kötelező. Sokan rádöbbentek, hogyha állampapírt vásárolnak, akkor nem kell adózni a hozamból, ezért ismét népszerűvé vált a tartós befektetési számla, amivel ezt meg lehet úszni.
400–450 milliárd forintot mozdíthatnak meg.
Bár a lekötött betétekre nulla százalék körüli kamatot adnak a nagybankok, több hitelintézet elkezdett kötvényeket kibocsátani a kisbefektetőknek, ezek kamata pedig vonzó forintban, euróban és dollárban is.
Érdemes keresni a lehetőségét annak, hogy megtakarításaink ne olvadjanak el az infláció miatt.
Jelenleg annak is megéri felvenni a kölcsönt, akinek egyébként nem lenne rá szüksége.
A szakértők 18 százalék körüli inflációt várnak az idén, vagyis egy átlagos háztartás 700 ezer forintot is bukhat 2023-ban, ha nem kezd semmit a pénzével. Még mindig sok a készpénz és a lekötetlen betét, pedig vannak már jó betéti ajánlatok, és az állampapírpiac is kínál biztonságos, vonzó lehetőségeket.
Ne ijessze meg az aktuálisan negatív hozam, ne tegyen elhamarkodott lépést!
Már több mint 700 ezer lakossági ügyfél vezeti az értékpapírszámláját a Magyar Államkincstárnál.
Csökkentek az életbiztosításokban lévő megtakarítások. A visszaesés fő oka a piacok rossz teljesítménye.
Magas kockázati felár és jelentős árfolyamkockázat mellett devizában adósodik el a magyar állam, miközben az uniós források nem érkeznek meg időben.
Hatalmas összeg van már most ebben a befektetésben.
Az új Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) akár 16 százalékos kamatot fizetnek.
Az államnak lépnie kellett: a terv ezermilliárdos növelés volt, helyette ezermilliárdos a csökkenés.
Soha nem látott mínuszt hoztak össze a nyugdíjpénztárak.
Az ársapka után megérkezett a kamatsapka, amely a hazai intézményi befektetőket versenyhátrányba hozza a forintpiacon manőverező külföldi spekulánsokkal szemben. Mi célja volt a kormánynak ezzel a lépéssel?
Szakértőt kérdeztünk, mihez kezdhetünk, ha az infláció 20 százalék körüli, és van egy kis megtakarított pénzünk.
A kérdés az, érdemes-e az új, magasabb kamatozásúra váltani. Mutatjuk, mitől függ.
Az ÁKK szerint a 6 hónapos Diszkont Kincstárjegy kereslete stabilabb lesz a 12 hónapos papírnál
