Mintegy százezer 6-7 éves gyereket íratnak be mostanában az általános iskolákba. A szülők elvileg dönthetnek, melyik intézménybe adják a csemetéiket. A lényeg nem az iskola, hanem a jó tanító.
Az Akadémia kevésnek tartja a Nemzeti alaptantervben (NAT) az iskolák szabad felhasználású időkeretét, az MTA a természettudományos részt elhibázottnak nevezi.
Olvasóink szerint leginkább Rejtő Jenőt kellene kötelező olvasmányként előírni az iskolákban. Sokan Wass Albertet, Csurka Istvánt és Kertész Imrét is hiányolják a listáról.
Az oktatási államtitkár szerint generális véleményként fogalmazódott meg az alaptantervről, hogy abban túl sok a tananyag.”Kiadtam a jelszót, hogy baltát a kézbe, baltázni a tananyagot " – fogalmazott Hoffmann Rózsa.
A diákok 80 százalékát kizárja a nemzetből a NAT, hiszen az abban kötelezően előírt „nemzeti műveltséget” csak a gimnazistáknak van esélyük elsajátítani. Ugyanakkor lobbisták szállták meg a NEFMI irodáit.
Az egyébként telezsúfolt alaptantervből hiányoznak az élő szerzők (van egy véletlen kivétel), de a halál sem jogosít sokakat a bekerülésre. Wass Albert, Kertész Imre ugyanúgy kimarad, mint E.T.A. Hoffmann.
A digitális bennszülötteknek hiába magyarázzuk el a katedráról Gárdonyi nagyszerűségét, hasznosabb, ha feldolgoztatjuk velük a Facebookon az Egri csillagokat.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapján már olvasható az új Nemzeti alaptanterv vitaanyaga. A dokumentum megismerése mellett lehetőség van a szövegtervezet véleményezésére március 2-ig.
Várhatóan márciusban tárgyalhatja a kormány az új nemzeti alaptantervről (nat) szóló előterjesztést, amelyben többek közt erkölcstan, hazafias és a családi életre nevelést is szerepel majd, illetve kitér az önkéntességre, a környezettudatosságra, a pályaorientációra, a gazdasági és pénzügyi nevelésre.