A címben feltett kérdést az teszi aktuálissá, hogy szomszédunk számos területen épp az elmúlt 15 évben zárkózott fel Magyarország mellé-mögé. Sőt, egyes mutatókban már meg is előznek minket.
Virovácz Péter a Dellában összegzi, mi az, amit pontosan jósolt meg a magyar gazdaság 2025-ös teljesítményéről, és mi az, amiben – más elemzőkhöz hasonlóan – tévedett.
Akárki kerül hatalomra jövő áprilisban, hozzá kell nyúlnia a költségvetési kiadásokhoz, ha pedig Orbán Viktor marad a kormányfő, és rászorulnánk a pénzügyi segítségre, megkapnánk az Egyesült Államoktól – mondta a Bázishatásban Móró Tamás.
Akad olyan szakértő, aki szerint kritikussá válhat a helyzet a bő 1600 milliárdos végösszegű választási osztogatás nyomán, más azt reméli, hogy a kormányzati lépések jót tehetnek a gazdasági növekedésnek.
Német gazdaságtól való függés, minimálbér-emelés, a gazdasági miniszter rosszul öregedő gazdasági előrejelzései – többek között ezek a témák kerültek elő Nagy Márton csütörtöki gazdasági bizottsági meghallgatásán a Parlamentben.
Nem sokkal a jegybanki alapítványi világ indulása után már megkapta az első figyelmeztetéseket informális beszélgetésekben Matolcsy György – állítja a Dellában Kovács Árpád, aki abban az időben a Költségvetési Tanács elnökeként dolgozott együtt a volt MNB-elnökkel.
Erős tőzsde, sikeres nagyvállalatok, dinamikusan növekvő GDP – és 137 milliárd eurós váromány Brüsszelből. Másfelől a mindennapi életben nemigen látszik még az a fejlettség, amit Lengyelország felmutat a grafikonokon, ez pedig kihívás a Tusk-kormány számára.
Bár a trumpi vámpolitika végső formája továbbra is kétséges, az április elején látott piaci reakciók alapján felvetődhet a kérdés: magától értetődőnek tekinthetjük-e még az amerikai dollár kulcsvaluta pozícióját?