Pintér Attila ötödik csapatát vezényelte Magyar Kupa döntőbe. A Vasassal (2006) és a Győrrel (2013) nem, de a Sopronnal (2005) és a Fradival (2004) nyert is, ami azt jelenti, ha már arrafelé jár, testközelébe kerül, nem szereti elereszteni a kupa fülét.
Kedd este Debrecenben tartott meg az odavágó négy gólos előnyéből kettőt aktuális csapata, a Puskás Akadémia (DVSC-PFLA 2-0). Az 52. születésnapját épp hétfőn, azaz az MK-visszavágó előtti nap ünneplő tréner így készülhet a triplázásra.
Garami Józsefnek például van három különböző csapattal MK-győzelme (Garami (1990 Pécs, 1997, 1998 MTK, 2003 FTC), de nincs öt különbözővel döntője.
A felcsúti edző és a PFLA előtt mindezért illik kalapot emelni. Kiváltképp, hogy ősszel és még a tavasz elején is úgy tűnt, a bajnokságban jobbára idegenlégiósokra építve inkább a kiesés ellen küzd majd csapatával.
A szekér akkor indult meg, amikor nagyjából két hónapja váltott. Onnan kezdve többségében magyarokat vezényelt a kezdőbe és inkább nyer, mint veszít.
Azzal, hogy a 2005-ben alapított Puskás Akadémia Magyar kupa döntőbe jutott, történelme legnagyobb sikerét érte el. Ahogy a felcsúti futball is.
Ha a szerdai másik elődöntő visszavágón a Balmazújváros mondjuk 1-0-ra megveri az Újpestet, összejön az előzetesen senki által nem várt Felcsú-Balmaz „álomdöntő” a Magyar Kupában.
Ennek mindkét település, mindkét csapat elképesztően örülne. Talán csak a Magyar Labdarúgó Szövetség nem annyira, hiszen így prognosztizálhatóan nem lesz telt ház – ami nem mutat jól – és elmarad a remélt jegybevétel is.
(Nyitókép: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)