Foci
Budapest, 2016. május 20.
Bernd Storck, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a Magyarország - Elefántcsontpart barátságos labdarúgó-mérkőzésen a fővárosi Groupama Arénában 2016. május 20-án. A találkozó gól nélküli döntetlennel zárult.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Nagyot bukó kapitányok a Storcknak adott esélyről: jogos, korrekt döntés

Kálnoki Kis Attila
Kálnoki Kis Attila

sportújságíró. 2017. 06. 16. 14:52

Bernd Storck második esélyének értékelésébe bevontuk a magyar válogatott elmúlt húsz évének legnagyobb kudarcai miatt menesztett edzőket.
Korábban a témában:

Csütörtök este, egy maratoni hosszúságúra nyújtott elnökségi ülés végén a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetése úgy döntött, az Andorra elleni arcpirító kudarc (1-0) ellenére továbbra is bizalmat szavaz Bernd Storck szövetségi kapitánynak.

Döntött az MLSZ: Storck kap még egy esélyt
A német szakembernek csütörtökön kellett beszámolót tartani a szövetség elnöksége előtt. Felajánlotta a lemondását, de nem fogadták el azt.

Az elnökségi ülés hossza jelzi, komoly érvek és ellenérvek feszülhettek egymásnak, korántsem ment simán a döntés, amit maga a szövetség honlapja is második esélyként aposztrofált.

Mindez azért érdekes, mert korábban nem volt példa második esélyre. Azoknak a kapitányoknak, akik az elmúlt 20 évben a magyarnál jóval alacsonyabban jelzett válogatottak ellen buktak, egytől egyig menniük kellett.

Kérdés, vajon hogyan vélekednek ők az MLSZ-döntésről?

1., Csank János

Az ózdi születésű szakembernek tizenkilenc mérkőzés jutott a válogatott kispadján: 6 győzelmet, 3 döntetlent, 10 vereséget tud felmutatni, a megszerezhető 57 pontból 21-et ért el, ami 37 százalékos teljesítménymutató.

Végül is sikert ért el azzal, hogy teljesítette vállalását, miszerint az 1998-as franciaországi világbajnokság selejtező mérkőzésein az európai 3. selejtezőcsoportban a második helyen végez a válogatottal. Ám jött a pótselejtező, amelyen Jugoszlávia 1997. október 29-én Budapesten 7-1-el, november 15-én, Belgrádban 5-0-lal intézett el minket.

Az MLSZ meglátása szerint a korábbi kapitányok, szövetségi edzők rosszul látták a dolgokat. Ezért úgy döntöttek, új alapokra helyezik a labdarúgást, ezért teljhatalmat adtak Bernd Storcnak. Mindezek figyelembevételével a döntés jogos

– értékelt Csank János.

Hiába teljesítette vállalását, az akkoriban a világ legjobb játékosait a soraiban tudó “jugók” elleni kudarc után 1998. március 10-én az MLSZ felmentette szövetségi kapitányi tisztségéből.

2., Bozsik Péter

A legendás Bozsik Cucu fiának hét mérkőzést engedtek (3-0-4, 42 százalék). Az utolsó, a 2006. október 11-i, a Málta elleni 2-1-es vereség pecsételte meg a sorsát. Még abban a hónapban leváltotta az MLSZ elnöksége. Ne felejtsük el azonban, hogy a szintén csúfos vereség alkalmával a válogatott gerincét épp azok a játékosok – Király Gábor, Juhász Roland, Dárdai Pál, Gera Zoltán – adták, akik tavaly, Franciaországban közvetve, vagy közvetlen oly sok embernek szereztek örömet.

Órákig, lehetne erről beszélgetni, vitatkozni, de összességében ez egy korrekt döntés. Hogy jó vagy rossz, azt majd az idő eldönti

– értékelte a hírt röviden Bozsik Péter.

3., Egervári Sándor

A 66 éves szakember az elmúlt 25 év legsikeresebb kapitánya, a mérkőzései felét megnyerte a csapattal (34 mérkőzés, 17-8-9, 62 százalékos teljesítmény). Az is elvitathatatlan, hogy Csankhoz hasonlóan ő is teljesítette, amit az MLSZ célként kitűzött elé.

Azon kapitányok közül, akik legalább 15 mérkőzésen keresztül vezették a csapatot, ennél jobb mutatója csak Baróti Lajosnak (65 százalék), Gallowich Tibornak (75 százalék), Herczog Edének (73 százalék), Illovszky Rudolfnak (65 százalék), Mezey Györgynek (67 százalék), Minder Frigyesnek (63 százalék) és Sebes Gusztávnak (81 százalék) van.

A közvélemény bizalma Egervári teljesítménye iránt a Románia elleni bukaresti 3-0 után ingott meg, majd a 2013. október 11-i, hollandiai 8-1-es vereség pecsételte meg végképp a kapitány sorsát. A súlyos verség után ott helyben, Amszterdamban lemondott.

Nem olvastam a döntés indoklását, de nyilván a folyamatosság mellett tette le az elnökség a voksot. És ezt tiszteletben kell tartani. Tisztában vagyok Storck értékeivel és teljesítményével. De vannak olyan mutatók, amelyek arra engednek következtetni, hogy a csapatépítés terén elmarad elődeitől, olyanoktól, mint Baróti Lajos vagy Mezey György.

4., Pintér Attila

A Puskás Akadémiát éppen az élvonalba vezető salgótarjáni születésű szakember egyetlen tétmeccsen ülhetett a válogatott kispadján (összesen öt meccse volt, 2-1-2, 50 százalék). Emlékezetes módon a Franciaországi Eb-sikerbe torkolló selejtező-sorozatot 2014. szeptember 7-én, az északírek ellen Budapesten 2-1-es kudarccal kezdtük.

Pintér megosztó szakember volt és marad. Már az első Eb-selejtező előtt elbizonytalanította a szurkolókat, a média képviselőit. Nem a szakmai tudása volt a kérdés első sorban, hanem az, vajon személyisége, kommunikációs készsége alkalmassá teszi-e a válogatott vezetésére. Aztán a vereség után egyik szereplő sem hagyott más választást. A szurkolók a fejét követelték, ahogy a média is nekifeszült.

Az MLSZ-elnökség három éve nem volt olyan megértő, mint most Bernd Storckkal. Akkor is vártak pár napot, hogy ne első felindulásból hozzák meg a fontos döntést, majd 2014. szeptember 18-án Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke bejelentette, hogy Pintér Attilát azonnali hatállyal menesztették. A Felcsúttal éppen nagy bevásárlást tartó szakembert is megkerestük, de udvariasan elutasította kérdésünket, pontosabban a klub sajtóosztályához irányított.

A többi már a legújabb kori történelem

Pintér utódjaként Dárdai Pál (hét mérkőzés, 4-2-1, 66 százalékos teljesítmény) kapott ideiglenes megbízást. A történetet épp a Hertha Berlinnel is sikeres edző személye foglalja furcsa keretbe.

Történetesen a Málta elleni szégyent a pályán átélő, azóta edzőként a német labdarúgást is meghódító szakember rakta le annak a válogatottnak az alapját, követendő játékfelfogását, amellyel Bernd Storck sikeresen szerepelt a Norvégia elleni pótselejtezőn, akinek közvetve köszönheti magyarországi megbízatását, pályafutása legnagyobb edzői sikerét.

Bernd Storck: statisztikai mutatók és a döntés

A német kapitány 21 mérkőzésen ült eddig a válogatott kispadján. Mutatója: 6 győzelem, 7 döntetlen és 8 vereség, amiből az utolsó négyet ebben az esztendőben, a válogatott gerincének elvesztése után, az egyrészt törvényszerű, másrészt kényszerű (sérülések) fiatalítás, újjászervezés közben szenvedte el.

Andorra-Magyarország: az ultragáz játék és ami mögötte van
A szégyenteljes andorrai szereplés után megpróbáljuk megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.

Ettől még tény, a megszerezhető 63 pontból csak 25-öt tud felmutatni, ami 39 százalékos teljesítmény.

Ez a “bukott” szövetségi kapitányok között a második leggyengébb.

Jelentős különbség azonban, hogy Bernd Storck a győzelmeit rendre jókor, jó helyen érte el, akkor, amikor nagyon kellett. Hovatovább az elmúlt 45 év egyetlen magyarországi szövetségi kapitánya, aki ki tudta kormányozni csapatát világversenyre.

Az MLSZ vezetése döntésekor minden bizonnyal ezt értékelte. Elődeivel ellentétben a maradása felé billentette a mérleg nyelvét az is, hogy ha már a magyar labdarúgás sorsát, a felnőtt, az U-válogatottaktól, az edzőképzésen, az orvosi felméréseken át a teljes utánpótlás bajnoki rendszerének lebonyolításáig egy éve Bernd Storck kezébe adta a szövetség, ne törjön meg ez a folyamat egy cudar, de végeredményben semmiről sem döntő vereség után.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.