Sport

Megtaláltuk Miklós Edit lehetséges utódját

14 éves. Nem lány, hanem fiú. Nem lesikló, hanem szlalomos. Trunk Tamásról az osztrákok azt mondják, a tehetsége meg van ahhoz, hogy bajnok legyen. Kérdés: hogyan lehet hegy nélkül magyar sísportról beszélni? Hogyan lehet az ember fiából profi, nemzetközi szinten is jegyzett síversenyző? Bemutatunk egy alternatív, családi utat.

A síelés alpesi változata – lesiklás, műlesiklás, óriás-műlesiklás – az egyik legnépszerűbb tömegsport Magyarországon is. Egyes kimutatások szerint évente 6-800 ezer magyar ül autóba, kel útra annak érdekében, hogy hódoljon szenvedélyének. Érthető hát, ha az ekkora bázissal rendelkező, piaci alapon működő tömegsportból akad egy szűk, fiatal réteg, amely tehetségesebb, elhivatottabb, álmodozó, így azt gondolja, nem is olyan elérhetetlen az a világszínvonal. Kiváltképp, ha  itt van a szomszédban, alig 250 kilométerre.

Lázadnak a síelők:

A Magyar Sí Szövetségben áll a bál. A sportág május végén tartotta éves rendes közgyűlését, amelyen az elnök, Kálomista Gábor lemondott, majd otthagyta a tagságot. Jobb híján bő egy hónap múlva, múlt hét csütörtökön újabb közgyűlést tartottak, ahol egyhangú szavazással a 72 éves dr. Megyesy Jenőt választották elnöknek.

Ami érdekesebb, az elnöki poszt alatt minden szereplő a régi – ügyvezető elnök, Dr. Kaszó Klára, főtitkár, Kapitány Ildikó -, így a Miklós Edit sikerei takarásában zajló belső feszültségekre nincs megoldás.

A belső feszültségek oka a 2014-es olimpiai pontszerzés, amely nagyjából megtízszerezte az alpesi és északi síbe beáramló forrást. A szövetség számos átfogó programot indított, amelynek kezdeti eredményei is látszanak már, ennek ellenére a sportágban akadnak akik úgy vélik, más hangsúllyal kellene gazdálkodni. Szerintük nem a honosítás – Miklós Edit és Dalibor Samsal – a megfelelő vonal, hanem a tehetséges magyar utánpótlás fejlesztése.

Róka fogta csuka.

  • Ha nincs honosítás, nincs eredmény.
  • Ha nincs eredmény, nincs támogatás.
  • Ha nincs támogatás, nincs utánpótlás program.
  • Ha nincs utánpótlás program, nincs eredmény.

Ezért lázadnak a síelők. A szövetség jelenleg ádáz, eltiltásokkal tarkított háborút vív az egyik legtehetségesebb, versenyzőjével, a 2016-os lillehammeri ifjúsági téli olimpián műlesiklásban hetedik Szőllős Barnabással, annak testvéreivel, családjával és a család működtetésében lévő klubbal. A Nivelco SE tulajdonosa, Szőllős Péter nem szeretne mást, mint betekintést a szövetség pénzügyeibe.

Furcsa módon ezt követően mindhárom gyermekük első fokon két éves eltiltást kapott egy, a 2016-os országos bajnokságon a versenybíróság által elfogadott orvosi engedély valódisága, hitelessége, jogszerűsége körül.

Szőllősék amúgy nagyrészt maguk finanszíroztak gyermekeik felkészülését eddig, hasonlóan, mint a cikkben szereplő a Trunk-család.

Merthogy Magyarország földrajzi adottságaiból adódóan nem kifejezett alpesi ország, ellenben Ausztria az. Ott aztán van hó dögivel, akár 365 napon át lehet síelni, annak, aki megteremti ennek a lehetőségét. Csoda hát, ha egyeseknél beindul a fantázia?

Hogyan lehet síversenyző az ember gyereke?

A magyar sport ismeretében az egyik út kézenfekvő: a Magyar Sí Szövetség (MSSz) segítségével.

Igen ám, de a feltételrendszer miatt érthető módon 2014-ig szinte csak papíron létezett a szövetség. Baráti, családias országos bajnokságokat rendeztek Ausztriában, ahol a szállást, ellátást, nevezési díjat is önköltséges alapon kellett a lelkes versenyzőknek befizetni.

Lényegét tekintve ezzel ki is merült az MSSz minden tevékenysége.

A korábban román színekben három versenyen is világkupa pontokat elérő Miklós Edit 2010. november 3-án magyar állampolgárságot kapott. 2014-ben hetedik lett az olimpián és a magyar sportfinanszírozási rendszer eredményközpontúságának hála a szövetség addigi állami támogatása megtízszereződött és hirtelen a szponzorok is megjelentek.

Miklós Edit sikerei óta van pénz, ergo szövetségi program. Ma már futja lachtali edzőtáborokra, külföldi edzőkre, a tehetséges utánpótlás versenyzők támogatására.

Az alternatív példa

Szögezzük le, szövetségi támogatás ide, vagy oda, Magyarországon hegy nélkül nem lesz az ember fiából Alberto Tomba. Éppen ezért a síversenyzővé válást meghatározza a lejtő és a hómennyiség, így az alternatív lehetősége már bonyolultabb, komoly áldozatot, logisztikát igényel első sorban az ezt az utat választó családok részéről.

Trunk Tamás egy igazán jókedvű, értelmes és a jövőjét tekintve felettébb bizakodó 14 éves fiatalember (Forrás: facebook.com)

Példának okáért itt van mindjárt a 14 éves Trunk Tamás, aki tavasszal azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy szlalomban megnyerte a boszniai Bjelasnica FIS gyerek versenyt, Top 10-es helyezéseket ért el további nemzetközi kiemelt versenyeken, rendszeres alsó-ausztriai tartományi kupafutamgyőztes és helyezett.

Ő még csak 14, de már szponzora van

Johan Brolenius (képen jobbra), a svéd női válogatott korábbi edzője, világkupa 7. szlalomos, Trunk Tamást (képen balra) hat éves kora óta látja.

Mivel ő a CROC símárka egyik képviselője és nyilván a közép-európai piac is érdekes számára, személyesen kereste meg a korosztályos magyar bajnokot.

A cég olyan fiatalokat szponzorál, akik az sí területen legalább nemzeti szinten vezetők, fenntarthatóan készülnek, jók az eredményeik és a márkát is képviselni tudják több nyelven. Tamás a német mellett angolul is folyékonyan beszél.

Tamás egy Magyarországot szerető, és Magyarországhoz ragaszkodó, világra nyitott, polgári értékekkel rendelkező értelmiségi, vállalkozó család gyermekeként látta meg a napvilágot. Műanyagpályás előkészítés után négy évesen állt először lécre Ausztriában, és azonnal beleszeretett a síelésbe.

A szülő általában már csak olyan, hogy támogatja gyermekét, kiváltképp, ha látja benne az elhivatottságot, szorgalmat, tehetséget.

Tamás a K2-Freestyle Magyarország versenyzője lett, de közben édesanyja az interneten megkereste Bene Márton olimpikon osztrák edzőjét, így külön edzéseken is részt vett. Tízévesen egy ilyen edzésen látta meg a Göstling-Hochkar Síklub edzője, aki azonnal leigazolta. Ehhez persze az is kellett, hogy olyan iskolába járjon, ahol németül már akkor egészen magas szinten beszéljen.

A kinti edzések azonban állandó ingázással jártak, amit a család vállalt, de egy idő után jobb megoldást találtak. Az európai uniónak hála a magyar gyerekek épp olyan elbírálásban részesülnek, mint az osztrákok. Ha beszélsz németül, rendelkezel lakcímmel, simán felvesznek az általános iskolába.

Trunk Tamás a nagyokra jellemző tecnikai alapossággal veszi a kapukat (Forrás: FotoLois.com/Alois Spandl – a család engedélyével)

A tartományi kupafutamokon elért kiemelkedő eredményei miatt ekkor már ismerték Tamást az MD Ski Lilienfeld-ben, mely az alsó-ausztriai utánpótlás válogatott iskolája. Eredményei és technikai  tudása alapján így rögtön  felvették. A család a tavalyi iskolaévben minden hétfő reggel autóba ült, kivitte a még csak 13 éves gyermekét a sulihoz közeli iskolai kollégiumba, majd péntek délután érte mentek és hazahozták, illetve télen továbbutaztak a hétvégi ausztriai versenyekre.

A kinti lét lényege a tanulás mellett a sí, az erősítés, a koordinációs edzés, mindez szigorú rendszerben. Tamás Bokor Balwin, magyar származású, de az osztrák legmagasabb licence-szel rendelkező edzővel készül, a magyar versenyekre és a nemzetköziekre vele időzít formát.

A síelés mellett szín egyes – ott az a kitűnő – bizonyítvánnyal zárta az évet, tanárai egyik kedvence. De ami fontosabb, Ausztriában önállóvá és sportolóvá vált. És mivel a tanulás mellett az eredmények is jöttek, idén július 27-én, három nappal a 14. születésnapja előtt szeretettel várják Waidhofenbe, az osztrák tartományi síválogatott gyerekek középiskolájába. Nem mellesleg a Magyar Sí Szövetséggel hadilábon járó Szőllős család gyermekei is ebben az iskolában tanulnak és síelnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik