A módosítás több elemből áll: az utolsó fél játékpercből és az ehhez kapcsolódó kék lapból, továbbá a hetedik mezőnyjátékosból, a passzív játékból és a sérülés miatti játékmegszakításból. Emellett – akárcsak a férfiak idén januári, katari vb-jén – videóbírót is alkalmaznak majd.
Az új szabályok szerint ha valaki a mérkőzés utolsó 30 másodpercében követ el kirívó szabálytalanságot, egyből piros lappal kell “jutalmazni”, az ellenfél pedig automatikusan büntetőt dobhat. Ebben az esetben a bíróknak a piros után a kék kártyát is fel kell mutatniuk.
A passzív játékot érintő módosítás szerint miután a játékvezető felemeli a karját, a támadó csapat már csak legfeljebb hatszor passzolhat, ezután lefújják az akciót – eddig a bíróra volt bízva, hogy meddig engedi a játékot. A hat passzt akkor is számolják, ha a védőfalról lepattan a labda, vagy ha a támadók szabaddobáshoz jutnak.
A hetedik mezőnyjátékosnak az új szabályok szerint nem kell megkülönböztető mezt viselnie, ha a kapus helyett bejön a pályára. Ezzel együtt viszont a “plusz” kézilabdázó nem védhet, s nem is léphet a saját hatosának területére.
A sérülésre, ápolásra vonatkozó új szabály: ha sérülés miatt meg kell szakítani a játékot és a pályán ápolják a sérültet, az ápolást követően el kell hagynia a játékteret, majd csapata következő három támadásánál nem léphet pályára – valaki más helyettesítheti. Ha az ápolt játékos korábban lép pályára a megengedettnél, kétperces kiállítást kap. Ezen szabály alól két kivétel lesz, ha a kapus fejét kell ápolni, és ha az ellenfél sérülést okozó játékosa sárga vagy piros lapot, illetve két percet kap tettéért. Ezekben az esetekben az ápolt játékos a pályán maradhat.
A női kézilabda-vb-t december 5. és 20. között rendezik, a magyarok a házigazda dánokkal, valamint a montenegróiakkal, a japánokkal, a tunéziaiakkal és a szerbekkel szerepelnek majd egy csoportban. Az aranyérmes kijut a riói olimpiára, a 2-7. helyezettek pedig jogot szereznek a 2016 márciusában sorra kerülő ötkarikás selejtezőtornákon való részvételre.
