A hír felveti a reményt, hogy a régóta várt részecske talán végre elérhető közelségbe kerül a fizikusok számára. Ugyanakkor az új jel sem elég nagy ahhoz, hogy kizárható legyen a statisztikai véletlen.
A detektor váratlanul néhány pár W bozonok gyenge nukleáris erejét mérte be, a tudósok ebből az információból következtetnek, hogy a Higgs-bozon jeleit fogták.
Áprilisban szintén azt állították a svájci CERN fizikusai, hogy a Nagy hadronütköztető a nevezetes bozon bomlására utaló eseményeket mért be. Később egy másik detektor a CMS már nem találta meg a Higgs-bozon nyomait, és nem erősítette meg a korábbi adatokat. Az akkori felfedezés valószínűleg mérési hiba lehetett.
Nemrég szintén bejelentették, hogy az amerikai Tevatron részecskeütköztető az Nagy hadronütköztető méréseihez hasonló adatokat állapított meg. A kutatók Europhysics konferencián a franciaországi Grenoble-ban vizsgálják ki, hogy azok az mérések összefüggésbe hozhatóak-e az ATLAS detektorból származó jelentésekkel.
A Higgs-bozon vagy más néven Higgs-részecske felfedezése a Nagy hadronütköztető kísérleteinek egyik fő tudományos célja.
A részecske létezése elengedhetetlen a többi részecske tömegének magyarázatához, és az úgynevezett fizikai standardmodell igazolásához. Éppen ezért a Higgs-bozon a kísérleti fizika Szent Grálja.
