A kormány módosítja a törvényt, saját embereit küldi a jegybankra, ha nem tetszik neki az ottani rendszer. Mielőtt bárki kaszára kapna Simor András védelmében, jeleznénk, nincs új a nap alatt. Ezt tette Gyurcsány, ezt teszi Orbán. Nem kérdés, mindketten jót akartak az országnak. Ezért lettek miniszterelnökök. A jegybank elnökei meg általában azért lesznek azok, amik, mert kordában tartott inflációt, erősödő gazdaságot akarnak. Meg független jegybankot. Szerintük meg az jó az országnak.
A sok-sok igazság között most annyival nehezebb átlátni a helyzetet, valamint bajaink főfelelősének a jegybankelnököt kikiáltani, mert van egy Matolcsynk. (Őt meg most inkább békén hagynánk, mert nálunk okosabbak szerint a Miniszterelnök Úr addig nem nyúl hozzá, amíg bántják. Jeleznénk tehát, mi szeretjük a nemzetgazdasági minisztert, és a szerkesztőség testületileg határolódott el azoktól, akik a darabolós gyilkosságnál, a jobb kéz felbukkanásánál a magyar gazdaság felemelkedését kezdték emlegetni.) Biztos, hogy ilyen időkben nem lehet csak úgy jegybankelnököt elmozdítani, arra viszont nincs szabály, hogy rendszeresen ne lehetne piszkálgatni. Nem tudni, kinek nem lennénk inkább a helyében.
MNB-elnöknek lenni sem lehet könnyű, de talán rosszabb annak, akinek mindig valamilyen fogást kell keresnie rajta. Mivel mi is az ország javát akarjuk, a jegybankárságról lemondunk. Merthogy annyira azért nem értünk a monetáris politikához mi sem, és még véletlenül csökkentenénk az alapkamatot. Piszkálódni viszont mi is tudunk, ráadásul a pártpolitikusoknál sokkal jobb a memóriánk, így emlékezetnénk is rögvest – fideszest, emeszpést – , hogy amikor a politika rendszeresen rászáll a jegybankra, amikor a kormány és az MNB mást mond, a forint mindig perecel. Olyankor meg magasra kell emelni a kamatot.
Úgy általában azt sejdítjük tehát, hogy hiba, ha a politika beszólogat a jegybanknak. Karácsony közeledtével a szeretet hirdetése mellett arra is emlékeztetnénk, hogy persze van olyan terület, ahol az aktuális kormánypárti politikus mindig aktív lehet, a költségvetés készítésekor a kiadások lefaragásával.
