Az átlagosnál több gázt fogyasztó lakásoknál, házaknál magas energiaszámlákra kell készülni a felhasználóknak. A jelenleg hatályban lévő szabályozás alapján érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen fűtést válasszunk az új vagy felújítandó ingatlanunkhoz.
A lehetőségek közül a hőszivattyú egy korszerű és környezetbarát megoldás. Ez ugyanis olyan berendezés, amely a hagyományos energiaforrások (pl. gáz, szén, fa, olaj) helyett a Nap, környezetünkben tárolt energiáját hasznosítja, amellyel környezettudatosan és a hagyományos megoldásoknál kedvezőbb költséggel tudunk fűteni, hűteni, illetve melegvizet előállítani.
Ami a hatékonyságot illeti, a hőszivattyúban felhasznált minden egyes kilowatt villamos energia felhasználásával 3-4 kilowatt megújuló, a levegőből kinyert hőenergiát termelhetünk. A hőszivattyú minimális karbantartást igényel, a gyártó előírásától függően évente egy vagy két alkalom szükséges a jótállás megőrzéséhez.
Hőszivattyúk fajtái
Többféle hőszivattyú létezik, a különböző típusok a hőenergiát a talajból, a vízből vagy a levegőből veszik fel. A leggyakoribb a levegő-víz hőszivattyú, ez a környezeti levegőből veszi fel a hőenergiát, és a hűtőközeg segítségével megfelelő hőmérsékletűre fűti vagy hűti a rendszerben keringő vizet, amit a hőleadókon keresztül fűtésre/hűtésre, illetve igény esetén melegvíz készítésre használhatunk.
A hőszivattyú ugyanazon az elven működik, mint a hűtőszekrény, csak fordítva: a nyomáskülönbséget kihasználva az alacsonyabb hőmérsékletű helyről elvonja a hőt és a magasabb hőmérsékletű helyre szállítja.
Maga a hőszivattyú osztott rendszer esetén kültéri és beltéri egységből áll, a beltéri nem sokkal hangosabb, mint egy hagyományos hűtőszekrény, de azért célszerű a hálószobától távolabb elhelyezni. A kültéri egység egy átlagos klíma berendezés zajszintjéhez hasonló. Ennek elhelyezésénél megfelelő távolságot kell tartani a szomszédoktól, különösen kell erre ügyelni társasházaknál.
Arra a kérdésre, hogy mekkora ingatlannál éri meg hőszivattyúra váltani, az a négyzetméterszámnál komplexebb kérdés. Új építésű ingatlannál bármekkora méretnél ajánlják a szakértők, réginél kb. 80-100 négyzetméternél húzzák meg azt a határt, amitől érdemes lehet levegő-víz hőszivattyút telepíteni. (Kis lakásoknál, néhány négyzetméteres helyiségeknél célszerűbb megoldás lehet egy fűtésre optimalizált klíma.)
Arra azonban felhívják a figyelmet, hogy a beruházással megcélzott megtakarítás eléréséhez szükséges az épület megfelelő szigetelése, illetve az, hogy a nyílászárókon keresztül se szökjön el a hő. A szigetelés meghatározza, mennyire lehet gazdaságosan fűteni az ingatlant. Minél jobb és korszerűbb az ingatlan szigetelése, annál jobb az energetikai tényezője, ami befolyásolja a hőszivattyú kívánt teljesítményét is. Ennek függvényében az energia költségeink is kedvezőbbek lehetnek.
A régi épületeknél inkább akkor ajánlják a hőszivattyút, ha „mélyfelújítást” végeznek, tehát amúgy is jelentős átalakításokat terveztek, beleértve a fűtésrendszer cseréjét is. A gázkazános fűtéshez használt, de új típusú radiátorokhoz is lehet csatlakoztatni a hőszivattyút (az öntöttvas radiátorok erre nem alkalmasak), legalábbis a szerelőcégek ajánlanak ilyen, nagyobb teljesítményű berendezéseket. Ezek képesek a hagyományos radiátorokba szükséges 55-75 fokos melegvizet biztosítani, azonban ez a fogyasztásunkat és ezzel együtt energiaszámlánkat is megnöveli. Túlméretezett radiátorokkal ugyanakkor lehet esély arra, hogy alacsonyabb fűtővíz-hőmérséklettel (45-50 Celsius-fok) is megfelelő fűtése legyen a helyiségeknek.
Más szakértők úgy vélik, a hőszivattyú ideális termeléséhez célszerű más hőleadó rendszer kiépítése. Padlófűtés, fal- vagy mennyezetfűtés egyaránt szóba jöhet, a lényeg, hogy nagy felületen történjen a hőleadás, így alacsony, 40 Celsius fokos víz keringetése is elegendő a megfelelő hőmérséklet eléréséhez a lakásban, nem kell annyi energia a víz magasabb hőmérsékletre melegítéséhez – szól a logikus érvelés.
Bármit is választunk, több milliós és évekre szóló beruházásról van szó, amihez már érdemes épületgépész szakértő véleményét kikérni. Rossz választás, méretezés esetén megeshet, hogy a korszerűsítés ellenére nem jön a várt eredmény, ezért fontos, hogy az épület adottságai, energetikai paraméterei és a lakók igényei alapján végzett számítások segítségével válasszuk ki az ideális fűtőrendszert, amivel a legjobb hatásfok és megtérülés érhető el.
