Benyújtotta a parlamentnek a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényt Selmeczi Gabriella.

Benyújtották a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot.

A nyugdíjasokról idén 15, jövőre 33 milliárd forintot gombol le a kabinet.

A Népszava szerint 70 éves kortól járna az állampolgári alapnyugdíj.

Az adószakértő szerint is mindenki jól jár. Van aki jobban, van aki kevésbé.

A nyugdíjkassza hiányát nem lehet egy-egy elem módosításával megszüntetni.

Aláírásgyűjtésbe kezdenek és az Európai Tanácshoz fordulnak.

A magánnyugdíjpénztárak 100 százalékát tömörítő szakmai szervezet szerint a kormány tervezett lépései az ötvenes éveket idéző, burkolt államosítást jelentenek.

Szerintük 0,6 helyett 0,9 százalékos nyugdíjkorrekciós emelés járna.

Egy évre átlagosan 6 ezer forint lesz ez az összeg.

Azt is szeretnék, ha nem lenne kötelező a magánnyugdíj-pénztári rendszer.

A lengyeleknek azonban nem tetszik az Európai Bizottság javaslata.

A férfiaknak már jövőre meg kell gondolniuk, élnek-e az előrehozott nyugdíj lehetőségével.

Andor László megerősítette, várhatóan részben mégis leírható lesz a nyugdíjreform költsége.

Inflációkövető lesz a nyugdíjemelés, a forinthiteleseken is segít a kormány.

Korkedvezményes nyugdíjba vonulást biztosítanának a többgyermekes szülőknek és emelt szintű nyugellátást kapnának azok az idősek, akiknek gyermekei dolgoznak.

Az MSZP aggódik az idős emberekért.

A számok alapján a korengedményes nyugdíjasok kapják a legtöbb pénzt.

A jog szerint járna, de lehet, hogy inkább a törvény változik.

A párt még nem tudja, mikor lesz a nyugdíjkorhatár újratárgyalása.

Az Országgyűlésnek újra kellene tárgyalnia a nyugdíjkorhatár 65 évre történő emeléséről.

Négy új előterjesztéssel kívánja módosítani a nyugdíjrendszert a kormány januárban.

Egy pályakezdőnek évi 500 ezret félre kell tenni, ha nyugodt öregkort akar.

A parlament tagjai 5 évvel korábban vonulhatnak vissza, ráadásul nem a csökkentett összeget kapják.