Kultúra ismeretlen budapest

Modern bővítésekkel újulnak meg a belváros aranyba csomagolt palotái

Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu
Az elmúlt hetekben fényes textil mögé bújt paloták irodaházakká válnak, kapuik mögött pedig az elmúlt három évszázad találkozik egymással. A befektető Optinvest vezetőjével, Dobos Máté Edével, illetve a projektben építészként résztvevő Pyxis Nautica egyik alapítójával, Tótszabó Tamással beszélgettünk arról, mi történik majd a következő években a falak mögött.

Az elmúlt hetekben a pesti belvárosban járva az ember négy, hirtelen megváltozott arcú épületre bukkanhatott: a Károlyi-kerttől néhány lépésnyire, a Kossuth Lajos utca zaját már nem visszhangzó Dreher-, Kincsem– és Almásy-paloták, illetve a Molnár utcai Wagner-palota homlokzatát egy alpinista csoport rejtette egy főleg fürdőruhákhoz használt arany textília mögé.

Az interneten pillanatok alatt végigsöprő hír hátterében nem egy művészeti projekt áll, hanem az, hogy az épületek a koronavírus-járvány időszakában egy gazdához – a csak irodaházakat életre hívó Optinvest Zrt.-hez – kerültek, ami a Pyxis Nauticát bízta meg az értő felújításukkal. Ennek apropóján beszélgettünk a fejlesztést végző Optinvest tulajdonosával, Dobos Máté Edével, illetve az építésziroda egyik alapítójával, Tótszabó Tamással, hiszen kíváncsiak voltunk arra, vajon milyen változások történnek majd a falak mögött.

A két cég együttműködése nem újkeletű, hiszen többek közt a Várnegyed felé induló Hunyadi János út mentén álló Palazzo Hunyadit, a Dunához közeli egykori Gizella-malmot (1880), a Deák Ferenc térre néző Modern és Breitner-féle üzlet- és bérház kapualját, illetve több szintjét, majd a Sasok nevű asztaltársaság székházaként épült Irányi-palotát (Steinhardt Antal és Láng Adolf, 1895–1898) is közösen mentették meg, sőt, az értékek megtartását szem előtt tartó – Magyarországon meglepő módon szokatlan – befektetői attitűdnek, illetve a tervezők nyilvánvaló tehetségének köszönhetően a projektek mindig zajos sikerrel zárultak.

Jórészt érintetlen

A négyesből először a Molnár utca 28. alatti, a fejlesztők által csak Wagner-palotaként emlegetett épület készül majd el. A néhány éven át üresen álló, szomszédai közül az utca felé mutatott képével egyáltalán nem kiemelkedő házba Dobos az Irányi-palota felújítása alatt szeretett bele, kevésen múlt azonban, hogy nem sikerült megszereznie, ugyanis mire 2021 nyarán lépni akart, a kapuról már eltűnt a kiadó tábla, rajta egy osztrák telefonszámmal.

Galéria
Farkas Norbert / 24.hu

A helyzetet végül egy, az épületről korábban készített fotója mentette meg, így elérte a tulajdonost, akit meg tudott győzni a vásárlásról, a belső terek ugyanis

meglepően jó állapotban megmaradtak, sőt, az udvar már jelenleg is üvegtetővel fedett.

Jaksa Bálint / a Pyxis Nautica jóvoltából

Köszönhető mindez az előző tulajdonos vagy tulajdonosok karbantartásainak, illetve annak, hogy a ház a nyolcvanas években hátsó, posztmodern traktust kapott, amikor valószínűleg a még meglévő XIX. század végi részletek konzerválására is sor került.

Dobos és Tótszabó a tervezés első pillanatától egyetértenek abban, hogy a védettséget nem élvező, így a jogszabályok szerint bontható házat teljes egészében meg kell menteni, beleértve a Magyarországon értéket ma sokak szemében még nyomokban sem képviselő modern részeket is.

Egy XIX. század végi vagy XX. század eleji házról ma senki sem gondolja úgy, hogy el kellene bontani, de egy hetvenes-nyolcvanas évekbelit már igen

– mondta ennek kapcsán Dobos.

Varga Jennifer / 24.hu Dobos Máté Ede, az Optinvest tulajdonosa, és Tótszabó Tamás, a Pyxis Nautica építésziroda egyik alapítója.

A jogszabályok miatt építési engedélykérési eljárás nélkül, mindössze egy településképi bejelentés után elindítható munkák ideális esetben 2023 elejére befejeződnek majd, hiszen itt a teljes műszaki felújítás mellett leginkább csak apró javításokra, valamint átalakításokra van szükség. Ezek főleg a posztmodern részre, illetve az azoktól méretes franciaablakokkal elválasztott belső udvarra korlátozódnak majd, ahol apró dizájngegeket is elhelyeznek – nem kizárt például, hogy az első bérlők a jövő évben

egy valódi városi dzsungelt találnak majd itt banánfával, papagájvirággal, futónövényekkel és akár néhány kisebb papagájjal is.

A szobák ennél jóval visszafogottabbak lesznek – hasonlóan a közeli Irányi-palotához –, így azok a történeti értéket jelentő ajtók, keretek és díszítményekkel kontrasztban egyszerűséget sugároznak majd.

A cél ugyanis a hosszútávú, széleskörű használhatóság, aminek a mai irodaházak jó része nem képes megfelelni: a túldíszítettség

percekre, órákra megnyerheti ugyan az ember tetszését, de abban nem lehet dolgozni, két-három év múlva pedig idejétmúlt lesz

– tette hozzá a tulajdonos.

Történet

A Budai Vigadót, a budavári evangélikus templomot, illetve a Honvéd Főparancsnokság lassan részben visszaépülő Dísz téri óriását is tervező Kallina Mór munkájaként, 1887-re megszületett egyemeletes palota építtetője Mocsányi György volt, aki mellett a családba beházasodott gróf Bissingen Rezső, majd gróf Bethlen András rótta a lépcsőket, mielőtt 1906-ban a teljes épület hosszú időre gróf Festetics Pálhoz került volna.

A férfi lánya, Vilma Georgina grófnő hozományként tekintett a palotára, így Münchenben megismert férjével, a cigányprímás Nyári Rudival együtt két évvel később pert indítottak annak tulajdonjogért. A bíróságon folytatott küzdelem végét a rangon aluli házassága miatt családja által kitagadott nő már nem élhette meg, 1909-ben ugyanis gyermekágyi lázban elhunyt. Az ügy végére végül csak 1918-ban került pont: a tizennégy szobás emeleti lakást, ragyogó márványtermeket, illetve tükörbetétes, posztó borította szobákat rejtő, a város felé egyszerű arcot mutató palotába a háború végén a gróf költözhetett be, aki gyorsan túl is adott rajta. A több tulajdonosváltás után, 1926-ban a zsidótörvényekkel később számos ügyvédtársával együtt szembeszálló dr. Kovács Dénes birtokába került házban a következő évtizedben egy bányatulajdonos bérelte a káprázatos lakást, aki végül a földszinten diókereskedést, illetve diótörő vállalatot nyitó Brenners Ignácnak adta át a kilincset.

A XX. században négy nagy átépítést átélt, 1990-ben végül még liftet is kapó palotát a kommunista hatalomátvétel után rövid ideig a Magyar Bőrgyárak Hitelvédelmi Egyesülete használta, a rendszerváltás után pedig különböző cégek, így köztük a Váci utcában hotelt üzemeltető Taverna Szálloda Étterem Rt. költözött a falak közé.

A fejlesztés során ráragasztott nevet így nem egy korábbi tulajdonos vagy lakó indokolta, hanem az építész Kallina Mór maga, aki a bécsi szecesszió későbbi vezéralakja, a pályája elején a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát, illetve a Bajcsy-Zsilinszky út 21.-et is tervező Otto Wagner kérésére érkezett Budapestre.

Az olimpikon hagyatéka

A Petőfi Irodalmi Múzeum által használt Károlyi-palota egykor egzotikus növényeket, lugasokat, sőt, teniszpályát is rejtő kertje épp kilencven évvel ezelőtt vált közkertté, az azóta eltelt időben pedig az egész város képe megváltozott. Igaz volt ez magára a kertre is, hiszen azt előbb Budapest ostroma károsította, majd a hetvenes években a hármas metró Ferenciek tere alatti állomásának felvonulási területeként jórészt el is pusztult.

A hamvaiból végül 1981-ben feltámadt kertnél sokkal nagyobb szerencséje volt a pusztulást egykedvűen végignéző Ferenczy István utca 20.-nak, a környék legdíszesebb épületének, ami előtt nehéz nem megállni egy pillanatra:

Galéria
Marjai János / 24.hu

Az utcáról kétemeletesnek látszó, február eleje óta eltakart, 2021 nyarán gazdát cserélt épület a tervek szerint 2023 végén nyitja majd meg a kapuit, ezt azonban rengeteg munka előzi meg: a mozgalmas homlokzat ellenére semmiféle védettséget nem élvező, közel száznegyven éves alapokon nyugvó épületnek csak az utcai szárnya marad meg, az alaprajzot L alakúra kiegészítő udvari rész viszont eltűnik, hogy a helyét egy kortárs struktúra vegye át.

Pyxis Nautica A várható udvari szárny egy kezdeti tervvázlaton.

Az alig négyszáz négyzetméteres telken a jelenleg hatályos szabályok szerint 5,5-es szintterületi mutatót kihasználva több mint 2200 négyzetméternyi hasznos irodateret lehetne építeni, a Pyxis Nautica azonban ennek alig kétharmadánál, 1500 négyzetméternél megáll, így

a végeredmény nem válik tömötté és élhetetlenné, sőt, a ház távlati képe még a park fái közül nézve sem változik meg számottevően.

Az eredeti lépcsőházat is megtartó tervek részletei egyelőre még nem születtek meg, de a tervezés jelenlegi fázisa szerint a leendő irodaház teljes pincéje felett üvegfödémet találunk majd, így ott konferenciatér vagy élménykonyha is születhet, a kis udvart pedig az első vagy második emelet magasságában üvegtetővel fedik majd.

Végignézte Budapest világvárossá válását

A Tutkovits István tervei szerint a XIX. század legfontosabb magyarországi zongoragyárosa, a számos találmánnyal rendelkező Beregszászy Lajos megrendelésére 1884-ben épült ház mai arcát négy évtizeddel később nyerte el: a cukorgyáros Paul Pál tulajdonába kerülve, éppen száz évvel ezelőtt az első magyar olimpikon, az építészként is magasan jegyzett – többek közt a legendás debreceni Arany Bikáért is felelő – Hajós Alfréd (Guttmann Arnold, 1878–1955) tervezett hozzá neobarokk homlokzatot, hat évvel később pedig következő gazdája, a kőbányai sörgyártás vezéralakjának számító Dreher Jenő, illetve felesége, a másik nagy sörgyáros családból származó Haggenmacher Lily építtetett rá új emeletet.

Az ifj. Sorg Antal (1895–1978) tervei szerint megvalósult, a Dreher család téli rezidenciájaként használt színvonalas bővítés azonnal az épület szerves részévé vált, és most, több mint kilencven évvel később sem hat idegenül.

Csodaló, selyemtapéta, árnyékszék

Harmadikként a hosszú éveken át kisebb-nagyobb arányban zöld építési hálóba burkolózott Kincsem-palota nyeri vissza az egykori szépségét. A műemléki védettség, illetve a jóval érzékenyebb belső részletek miatt a munkák itt már jóval bonyolultabbá válnak, hiszen a selyemtapéta, az üvegablakok, illetve felülvilágítók, a szalon, valamint néhány díszes ajtó is túlélte az elmúlt közel másfél évszázadot.

Galéria
Varga Jennifer / 24.hu
Az épület mai, beburkolt arca – a kép hátterében Ybl Miklós első pesti bérháza, az Unger-ház hátsó frontja látszik.

A gentleman otthona

A mindössze négy tengely széles házat a kiegyezés korának legismertebb gentlemanje, a tápiószentmártoni ménest is alapító Blaskovich Ernő (1834-1911) 1878-ban emeltette, tervezője pedig a később a Kodály köröndre néző óriási Hübner-udvart, valamint a mostanra luxusszállodává vált turai Schossberger-kastélyt is jegyző Bukovics Gyula (1841–1914) volt.

Az egyemeletes házat a megépülte után uralkodók, illetve főrendek is bejárták – köszönhetően a tulajdonos ott rendszeresen megforduló állatának: a csodalóként tisztelt, mind az ötvennégy versenyén győztes Kincsemnek, aki az udvarban álló márványetetős istállójában pihente ki a nagy futásokkal járó fáradtságot.

A ház Blaskovich halála után gondos, illetve kevésbé gondos tulajdonosok kezén futott át, csodái egy része azonban így is megmaradt.

A firenzei Pitti-palota stílusát a szűk Reáltanoda utcába mentő ház jelenlegi alaprajzával közel ezer négyzetméteren kínálhatna irodákat, ez a szám azonban a különböző bővítésekkel, a rég feleslegessé vált lichthof beépítésével, valamint az istállót, a kocsiszínt, illetve a lovászlakást is magában foglaló szárny átalakításával másfélszeresére nő majd.

A palotában ma látható, a természetes fényt a szobákba irányító bevilágítók a helyükön maradnak, felettük azonban újabb kihasználható terek születnek, így

a Nap helyett a jövőben LED-fényforrások adnak majd fényt.

A 2024-ben átadni kívánt palota pincéjében a jelenlegi tervek szerint élménykonyhát, biciklitárolót, illetve pihenőtereket és játékokat helyeznek majd el, a gazdagon díszített XIX. század végi terek pedig tárgyalóknak vagy a vezetők irodáinak adnak majd otthont, így munkaállomások csak az újonnan születő, utcai kilátással nem rendelkező szobákban kapnak helyet.

Az épület, ami mindent túlélt

Az 1808-ban József nádor által létrehozott Szépítői Bizottmány legfontosabb céljaként az új építkezések városrendezési, illetve stilisztikai szempontból való felülvizsgálatát tűzte ki, remélve, hogy Pest képe így hosszú időn át harmonikusan fejlődhet majd. Az ambiciózus ötletből valóban sikertörténet lett, hiszen Pesten emiatt szorították határok közé az építkezéseket, illetve jöttek létre az első városrendezési szabályzatok.

A forradalom és szabadságharc után egyre kisebb jelentőségűvé vált bizottmány persze nem csak a levegőbe beszélt, hanem egy egész utcával mutatták meg, milyennek is kell lennie egy jó városfejlesztésnek:

így született meg a rövidke Szép utca, aminek mindkét oldalán a Nemzeti Múzeum épületét is jegyző Pollack Mihály tervezte épületek álltak.

Mára ezek közül már csak kettő maradt állva: a részben ma is lakott Szabad Sajtó-udvar, illetve a Reáltanoda utca sarkán álló, sokáig üres Almássy-palota, ami felett a századforduló óta számtalanszor ott lebegett Damoklész kardja, ám végül sosem sújtott le.

Galéria
Varga Jennifer / 24.hu

Nem lehet elpusztítani

Az Almássy családtól 1885-ben öröklés útján gróf Szapáry Gézáné kezébe került sarokház a XIX. század végére a hazai művészeti világ fontos helyévé vált, hiszen a grófné férje megszerezte a kihalt velencei Morosini család egy velencei palotáját, illetve felbecsülhetetlen értékű műgyűjteményük egy részét, majd minden mozgatható értéket Budapestre költöztettek. TizianoTiepoloLorenzo Lotto és Tintoretto munkái, az évszázados bútorok, kárpitok és velencei tükrök sora 1907 decemberéig háborítatlanul pihentek a házban, egy tűzvész azonban részben elpusztította őket. A gyűjtemény legértékesebb darabjai szerencsére restaurálhatók maradtak, sőt, a lángok néhány szobába el sem jutottak.

A rövid ideig lebontani tervezett, majd egy nagyobb bérházzal helyettesíteni kívánt házat végül felújították, a főlépcsőház fölé pedig üvegtető került. Az első világháború után a Zichy grófok kezébe vándorolt ingatlant 1938-ban a szomszédban a város egyik legnagyobb divatáruházát létrehozó Nagykovácsy Milenkó vásárolta meg. A műkincsek ekkorra már rég elhagyták az épületet, felújítására pedig egyre nagyobb összeget kellett volna költeni, így az üzletember bontási engedélyt kért a Fővárosi Közmunkák Tanácsától, remélve, hogy az engedélyezi majd, hogy a helyén az áruház új szárnyát építhesse fel. A hatóság előbb zöld utat adott a kérésnek, majd hirtelen észbe kaptak, és még épp időben megakadályozták a munkálatokat.

A Budapest ostroma során nagyobb sérüléseket szenvedett házat – egy bomba a főhomlokzaton is méretes lyukat ütött – gyorsan helyreállították, az államosítások után beköltöző Kereskedelmi Beruházási Vállalat azonban nem bánt kesztyűs kézzel vele: az udvar felől háromemeletessé tették azt, tetőterét pedig beépítették, a kora klasszicista homlokzat, illetve a lépcsőház azonban ma is eredeti képét mutatja.

Az idén kétszázöt éves, 1817 óta álló épület jelenti a Pyxisnek a legnagyobb kihívást, hiszen a nagy termeket a Kádár-korban

utólagos válaszfalakkal vágták ketté, a legmeglepőbb helyekre beépített köztes emeletek, a hátsó szárnyon lévő modern bővítések, illetve a Tótszabó által annak alacsonyan lévő plafonja miatt egyszerűen csak John Malkovich-szintnek nevezett, a kiegyenesedni senkit sem hagyó épületrész

pedig csak tovább nehezíti a helyzetet. Ezt a labirintust az építési engedély megszerzése után azonnal eltüntetik, a válaszfalakat pedig lebontják, hiszen az utcafronton a cél a nagy légterű irodák létrehozása.

Ez a döntés egy nem várt előnnyel is járt, hiszen az ingatlan előzetes felmérése során

a félbevágott helyiségekben a XIX. század első feléből származó, talán már Pollack által is látott díszítőfestést fedeztek fel,

ezt pedig mindenhol meg akarják majd mutatni anélkül, hogy akár csak egy négyzetcentiméterét is visszarajzolnák.

A festést, a stukkókat, illetve a nagy tereket itt is kontrasztba állítják majd a modern kiegészítésekkel, hiszen a földszinten, illetve az első emeleten visszaállított reprezentatív térsor mögött, illetve felett, az eresz vonalától felfelé újjáépítik a szinteket, kihasználva a beépíthetőségi lehetőségeket.

A teljesen új tetőszerkezethez egy, az udvar felett átívelő üvegtető is csatlakozik majd, a tervek pedig akár egy fokkal még merészebbek lehetnének, az örökségvédelem által megszabott szigorú határok, a településképi szabályok, illetve az V. kerület teljes egészének világörökségi védőzóna-státusza miatt azonban itt is natúr cseréppel burkolják majd a tetőt.

 

Az alig néhány héttel a járvány előtt, 2020 januárjában megvásárolt ház a társaihoz hasonlóan szintén teljes egészében egy cég otthona lesz majd, hiszen az Optinvest a piac számos szereplőjével ellentétben csak az egybérlős modellben, illetve az irodacélú ingatlanokban hisz, így hiába lehetne

egy-két évvel gyorsabb megtérülést, nagyobb profitot elérni egy étteremmel vagy hotelfejlesztéssel, mégsem akarnak ezzel foglalkozni

– mondta el Dobos Máté.

A közel négyezer négyzetméternyi kihasználó tér kialakítása 2023-ban indulhat, így az átadásra 2025 előtt semmiképpen sem kerülhet sor.

Az Optinvest és a Pyxis Nautica távlati céljait látva minden jel arra mutat, hogy megéri majd türelmesen várni: a tervezési folyamatok jelenlegi szakaszában még számos kisebb-nagyobb részlet nem ismert, az azonban jól látszik, hogy a befektető és a tervező szerencsés egymásra találásából

olyan épületek menekülnek meg a lassú pusztulástól, illetve az eltűnéstől, amiknek hiánya vagy egy új épülettel való esetleges pótlása nyilvánvalóan sokaknak fájna.

A projekt a magyar ingatlanpiacon eddig kevésszer választott utat szeretne bejárni: az alig néhány száz négyzetméteres alapterületű vagy ilyen bonyolult tervezési programot igénylő évszázados épületekre a befektetők jó része soha meg nem térülő befektetésként tekint. A legtöbben már eleve a fantáziát sem látják bennük, pedig kellő energiával bármilyen új célt lehet nekik adni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik