A New Jersey-i Red Bankben, legtöbb filmje kedvenc színhelyén született Kevin Smith már kamaszként belekóstolt a videózásba, gimnáziumában ő vette fel a kosárlabdameccseket, majd humoros videókat kezdett el forgatni. A tiniként túlsúlyos Smith később így próbálta kompenzálni előnytelen kinézetét és kisebbségi komplexusát, de elmondása szerint később is mindig úgy érezte, hogy emiatt „vicces fickónak” kell lennie.
A komédiát a lányokkal való beszélgetés egyik módjaként használta, így osztotta meg szellemes és humoros gondolatait a világról. A testével kapcsolatban azonban továbbra is bizonytalan maradt. Ezt jól példázza,
A nemrég 60. születésnapját ünneplő Richard Linklater Slacker című, 1991-es filmje adta a végső lökést Smith-nek, hogy filmeket készítsen. Elmondása szerint magával ragadta a tény, hogy Linklater nem stúdióban, hanem a saját városában forgatott, ennek hatása pedig Smith későbbi filmjeiben egyértelműen kimutatható.
Smith pályája – legalábbis a kezdete – ennek ellenére nem mondható zökkenőmentesnek. Nem végezte el a helyi New School for Social Research’s forgatókönyvírói tanfolyamát, mert eltanácsolták, miután kollégiuma ablakából vízzel teli zacskókkal dobálta az embereket. Ezután jött a Vancouver Film School, ahol alig négy hónapot töltött hallgatóként, majd maga döntött úgy: otthagyja, és inkább filmes karrierjére gyűjt pénzt.
Ahhoz, hogy 1994-ben elkészülhessen első nagyjátékfilmje, a Shop-stop, másik nagy szenvedélyéről, a képregény-gyűjtésről kellett lemondania és eladnia hatalmas kollekcióját, melynek bevételéből és különböző kölcsönökből így finanszírozni tudta a forgatást. Az azóta történtek fényében ez az áldozathozatal jó döntésnek bizonyult, a 27 ezer dollárból készült film ugyanis a befektetett összeg sokszorosát hozta vissza, Harvey Weinstein Miramaxa 227 ezer dollárért vette meg a film jogait a Sundance filmfesztiválon, Smith pedig azóta is jégtörőként gondol az alkotásra.
Legalábbis ma így tekintek rá. Olyan volt, mintha azt mondtam volna: Szia, Kevin Smith vagyok, és a következő 50 évben beszélni szeretnék hozzád
– nyilatkozta korábban.
A 90-es évek Amerikáját még a független filmektől is szokatlan hitelességgel bemutató Shop-stop kultuszához nagyban hozzájárultak az elkészítésének körülményei is. Smith konkrétan abban a vegyesboltban dolgozott, mely a film fő helyszínéül szolgál, így csak éjjel forgathattak, mivel a bolt nappal valóban üzemelt.
A hárommillió dolláros bevételt hozó, kasszasikerré vált Shop-stop stabilan megalapozta Smith karrierjét, aki nem sokkal később előrukkolt a Shop-Show és a Képtelen képregény című filmekkel, melyek, ha nem is konkrét folytatásai, de a Shop-stop világában játszódnak. A debütfilmjében feltűnt Jay és Néma Bob páros (utóbbit maga Smith formálja meg) a két utóbbiban, és még több ezt követő filmjében is megjelenik. Annak ellenére, hogy Smith jó ideje le akarja magáról kaparni a Shop-stop örökségét, tavaly azért mégis elkészítette a Jay és Néma Bob rebootot, és az Imdb szerint készülőben van a Shop-stop harmadik része is. A fájó igazság pedig az, hogy Smith igenis ezeket jelenti egy teljes generáció számára, az első három–négy alkotását követő filmjei nem kaptak túl nagy visszhangot.
A Képtelen képregény és a Dogma színészi gárdáját már nemcsak az addig megszokott baráti társaság alkotta, Matt Damon és Ben Affleck is bekerült közéjük. A két bostoni színész ekkor már túl volt a karrierjükben áttörést hozó Good Will Huntingon, mellyel A listás hollywoodi sztárokká avanzsáltak. Affleck egy kisebb szerep erejéig már a Shop-show-ban is feltűnt, a barátokat felkaroló Smith pedig maga is segített Afflecknek és Matt Damonnak, hogy a Good Will Hunting forgatókönyvéből valóban film készülhessen, mivel addigra már több stúdiókapcsolattal is rendelkezett. Nemcsak Affleck és Damon szerepelt Smith filmjeiben, a rendező egy cameo erejéig feltűnt a Ben Affleck főszereplésével készült Daredevil – A fenegyerekben.
A 2001-es Jay és Néma Bob visszavág után a jól bevált, független filmes terepről lemerészkedve, Smith új műfajjal, a romkommal próbálkozott, amiről utóbb kiderült, nem volt jó ötlet. A 2004-ben debütált, szintén Ben Affleck főszereplésével készült Apja lánya Smith karrierjének egyik mélypontja volt. Valószínűleg ezt ő is belátta, gyorsan vissza is menekült a jól megszokott Shop-stop világába, és elkészítette a második részt.
Innentől kezdve jó néhány felejthető alkotás követte az említett filmeket, amit Smith nehezen emésztett meg. Volt azért egy-két kivétel köztük, például a Zack és Miri pornót forgat, melyben Smith végre nemcsak kedvenc műfajától és karaktereitől, de városától, New Jersey-től is elszakadt. Ezt követő alkotásai szinte említés nélkül vesztek el életművében. A rendező sokáig dühösen támadta a kritikusokat, akik a kétezres évek második felétől jóval kevesebb alkotását dicsérték, mint azelőtt.
A 2018-as év viszont nagy változást hozott Smith életébe, máig tartó életmódváltását 2018-as szívrohama eredményezte. Az eset egy kaliforniai stand up comedy műsorban való fellépése után történt. A rendezőt azonnal kórházba kellett szállítani, csak a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően élte túl az infarktust. Felépülése után speciális diétába fogott, rengeteget fogyott, végül áttért a vegán étrendre, melyet azóta is tart. Betegsége után nemcsak élet-, hanem szemléletmódja is erősen megváltozott, Smith láthatóan egész életét újraértékelte.
Sokat gondoltam a szüleimre, akik felneveltek, a testvéreimre, a feleségemre, a gyerekeimre és erre a fura, csodálatos pályafutásra, amiben eddig részem volt – és megbékéltem mindezzel. Ne értsetek félre, nem akartam meghalni, de úgy voltam vele, hogyha most jön értem a révész, ki kell fizetnem. Micsoda út volt ez. Micsoda kibaszottul hihetetlen út volt ez
– mondta akkor még egy, a kórházban felvett videóban.
Hogy mekkora hatással is volt rá infarktusa, arra a rendező a Jay és Néma Bob Reboot-tal példálózott tavaly, a film készültekor. A sztori szerint az egyik főszereplő, Randal szívrohamot kap, melynek következtében úgy dönt, filmet készít az életéről.
Dante és Randal adták a karrierem, ezt viszonozni akarom nekik, mielőtt elengedem őket
– fogalmazott Smith.
Bár hébe-hóba rendez még filmeket, Kevin Smith élete már jó ideje nem a filmkészítésről szól. Kitörölhetetlen a neve a független filmesek sorából, de a most felnövő generációnak korántsem biztos, hogy a Shop-stop fog beugrani róla, sokkal inkább gyakori stand up-os fellépései, melyekkel a mai napig hatalmas nézősereget vonz be. Ha pedig egyszer tényleg elengedi a karrierje sikerét adó, legfontosabb karaktereket, új korszak indulhat Smith életében. Ezt az irányt jelezheti az első előzetessel a napokban jelentkező Killroy Was Here című horrorfilmje is.
Ami látszik, hogy Smith tényleg egyre kevésbé foglalkozik azzal, mit gondolnak róla mások – többek között Hollywood. Ha kedve tartja, még sokadszorra is lehúz egy újabb bőrt Jay és Néma Bob kalandjairól, és az sem izgatja már igazán, ha a kritikusok ízekre szedik. Tavaly egy Twitter-posztban írt arról, hogy sokan mondják róla, mióta családja van, egyre rosszabb filmeket készít. Bármi is dühítette Smith-t évtizedeken át, elillant, a helyét pedig öröm és elégedettség vette át, majd hozzátette,
A nagy művészet a fájdalomból származik – tehát lehet, hogy a boldog emberek nem tudnak ilyet csinálni.
Kiemelt kép: Sarah Keayes / Getty Images
