Ma is a sárga csillag nyomát őrzi Újlipótváros egy modern bérháza

A zsidók lakhelyéül kijelölt házakról a háború óta eltelt hetvenöt évben mindenütt letörölték a csillag nyomát. Egy kivétellel.

1944. április 7-én a Belügyminisztérium „a zsidók lakhelyének kijelölése tárgyában” bizalmas rendeletet adott ki, melyben kijelentette:

a m. kir. kormány az akkor már német megszállás alatt álló országot rövid időn belül megszabadítja a zsidóktól.

A gondolatot a következő hónapokban tettek követték: a zsidókat 1944-ben megfosztották a lakásuktól és üzleteiktől, majd lezárták azokat, egykori tulajdonosaikat pedig zsidó házakba költöztették, ahol családonként mindössze egyetlen szobát kaptak, csupán a négytagúnál nagyobb családok juthattak plusz helyiséghez.

A művelet Budapesten közel két hónappal később, május 30-án indult a főváros helyettes polgármestere által elrendelt, 24 óra alatt elkészítendő összeírással – ezek az adatszolgáltatási ívek öt évvel ezelőtt egy Kossuth téri lakás falából kerültek elő –, ezt pedig a város különböző pontjain a csillagos házak kijelölése, majd a zsidók beköltöztetése követte.

Budapest ostroma óta megsemmisültnek hitt iratok váltak elérhetővé egy online archívumban
A zsidók csillagos házakba való költöztetésének előkészítéséhez szükséges iratokat egy lakás felújításakor, befalazva találták meg.

Az időhiány miatt azonban nem azonnal egy központi gettót hoztak létre, hanem a város teljes területén elszórva jelöltek ki igen változó méretű házakat – a külsőbb kerületekben akár két-három lakásos társasházak, a város szívében pedig sokemeletes bérkaszárnyák is otthont adtak tehát a kilakoltatottaknak.

Üressé vált otthonaikat az új lakhelyükről kiköltözők, a hadba vonultak családjai, illetve a kormány szerint „keresztényhez méltó” lakhatási körülményeket érdemlő családok kérvényezhették, illetve kaphatták meg.

Az úgynevezett vegyes házakban ilyen, ajtóra rögzíthető cédulák díszítették a nem zsidók lakásainak bejáratait. Fotó: Pest-Buda Aukciósház

A csillagos házként elhíresült közel kétezer épület – melyekben sokszor keresztény lakók is maradtak – nevüket a kapukra helyezett hatágú csillagok miatt váltak könnyen megkülönböztethetővé társaiktól.

Erről egy június 17-i rendelet határozott:

a felsorolt épületek valamennyi utcai kapubejáratának az utcára néző oldalán sárga csillag jelzést kell alkalmazni és azt állandóan ép és tiszta állapotban kell tartani. A jelzés 51×36 cm-es fekete alapon 30 cm átmérőjű, hatágú, kanárisárga csillag.

A házak 1944. november 29-ig, tehát közel fél éven át jelentettek otthont a kilakoltatottaknak, hiszen ekkor megindult a fővárosi zsidók költöztetése a mai Belső-Erzsébetvárosban létrejött gettó százhatvankét házába.

A Katona József utca 28. kapuja. Fotó: Fortepan/Lissák Tivadar

A rendkívül zsúfolt szobák lakói másfél hónapon át küzdöttek a túlélésért: a gyógyszer-, élelmiszer- és vízhiány, illetve a nyilasok betörései által veszélyeztetett tömeg végül Budapest ostromának derekán, 1945. január 17-18-án, a szovjet csapatok belvárosba érkezésével hagyhatta el az addig körülzárt, fegyveres őrökkel biztosított gettót, Európa utolsó, de egyben egyik legnagyobb hasonló területét.

A nemzetközi gettó

Két héttel a november 29-i döntés előtt jött létre a Margit híd pesti hídfőjéhez közeli, „nemzetközileg védett gettó”, melynek a pápai, svájci, svéd, spanyol és portugál nagykövetségi védelmet élvező házaiba hivatalosan 15600 ember költözött be, a hamis papíroknak köszönhetően azonban akár 45 ezren is itt találtak menedéket. A védettség a nyilasok szemében persze csak névleges volt, így a folyamatos betöréseiknek számos üldözött esett áldozatául. A Holokauszt Emlékközpont adatai szerint végül 30-35 ezer élte túl az itt töltött időt, míg az erzsébetvárosi gettó poklából kétszer annyian – 68 ezren – szabadultak meg.

A gyűlölt palánk azonnal tűzifává vált, a város csillagos házairól pedig rövidesen eltűntek a megkülönböztető jelek, így a háborús múltnak évről évre egyre kevesebb emléke maradt. De ahogyan a számtalan házat ma is pöttyöző, a százkét napon át folyt ostrom nyomait jelentő golyónyomok és a pinceóvóhelyek felé mutató nyilak, úgy a csillagok sem tűntek el mindenhonnan.

Előtérben a 2/D., háttérben a 2/E. A szerző felvétele.

A sötét hónapok utolsó tanúja a Nyugati pályaudvartól alig néhány lépésnyire nyíló Katona József utcában, az ELMŰ óriási transzformátorháza mellett, a 2/E. jelű modern épület kapualjában rejtőzik:

A kapuzat bal oldalán lévő csillag. A szerző felvétele.

A háború alatt épült

A kapuja felett domborművet, oldalán pedig anyja lábát ölelő kisfiút is rejtő épület Krausz Gábor tervasztalán, teljes magasságában kővel borított szomszédja, a 2/D pedig Kudelka György (1908–1964) és Simó Gábor tervei szerint, talán az Aczél Györgyként a Kádár-kor legfontosabb kultúrpolitikusává vált Appel Henrik kőműves művezetői segítségével jött létre. A két épület sziluettjét tekintve egymás tükörképe, hiszen részben földszintesek, részben pedig négyemeletesek.

A Katona József utca 2/E. jelű épülete. A szerző felvétele

Az E jelű épület lakói néhány éve tisztíttatták meg az addig szürke kapuzat két oldalát, a hét és fél évtizede jól látható csillag nyomát viszont – annak történeti értékét helyesen felismerve – egyáltalán nem kívánták eltüntetni, így a tisztítás során a falat borító kőlapok egy részét bölcsen érintetlenül hagyták.

A két ház építése egyszerre zajlott – leendő tulajdonosaik 1940 első hónapjaiban kaptak építési engedélyt, 1942 tavaszán pedig már lakók léptek be a frissen elkészült bejáraton: kereskedők, gyárosok, egy nyúltenyésztő, illetve ügyvédek tértek ide haza, hogy megbirkózzanak Sashegyi Károly bőrkesztyű-üzeme, illetve a számtalan dolgot importáló Romhányi István nagykereskedése keltette zajokkal.

in. Magyar Vaskereskedő, 1942. december 5.

A két, jókora franciaudvart rejtő házba a csillagos státusz eltűnése után azonnal visszatért az élet, későbbi lakói közt pedig ismert személyek is felbukkantak: az E-ben 1945-ben Vince (Weisz) Pál építész (1909-1994) jutott lakáshoz, a D-ben pedig a tabáni 1956-os emlékművet (1996) is megformáló szobrász-művészetpedagógus Ócsai Károly (1938-2011) is lakott.

Az Újlipótváros képébe tökéletesen illő, kiemelkedő építészeti értéket azonban nem rejtő épületek az utcáról nézve ma a környékre jellemző, kissé romantikus megkopottságot tükrözik, ám a fenti kapuzat igazi értékét szem előtt tartó felújítását látva reméljük, hogy a közeljövőben az épületek kívül-belül megújulnak majd, a történelmi jelentőségű részletre pedig talán egy emléktábla is felhívja majd a figyelmet.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.