Az elmúlt egy évben egymást érték a századfordulós belvárosi épületek tetőtérbeépítését vagy szintráépítését célzó projektek:
- a Nagymező utcában fémrács mögé bújtatják az épp megszülető Hard Rock Hotel két új emeletét,
- a Vörösmarty téren magastetőnek álcázzák a többszintes tetőtérátalakítást,
- a Várkert rakparton a lakók hozzájárulása nélkül változtatják meg a városképet,
- a Paulay Ede utcában pedig két emeletet építhetnek egy közel húszéves munkával a legtöbb értékétől megfosztott, néhány napig még az Ankertnek otthont adó műemlékre.
A hasonló átalakítások a város egyetlen pontján sem aratnának osztatlan sikert, a világörökségi státuszt élvező dunai látkép közepén, illetve az ugyanezzel büszkélkedő Andrássy út védőzónájában lévő Paulay Ede utcán pedig egyszerűen megmagyarázhatatlanok, főleg, ha mindez egy helyi, vagy épp műemléki védettséget kapott épülettel történik – gondolhatnánk, a gyakorlat azonban mást mutat. A felújításért cserébe sorra veszítik el varázsukat a belváros rossz állapotú épületei, és alakulnak
Tökéletes példa erre az Andrássy úttól mindössze az egykori Állami Balettintézet otthonaként ismertté vált Drechsler-palota által elválasztott Paulay Ede utca 39., amit hosszú éveken át ebben a formában láthattak a szomszédos Új Színházba érkezők:
A felső két szintjén nyerstégla burkolatú, háromemeletes, a velencei neoreneszánsz szellemében fogant épület 1895-1896-ban született, tervezője az újdonsült tulajdonos Paulheim Józseffel, a Paulheim építészdinasztia tagjával számos alkalommal együttműködő Hudetz János (1854-1930) volt.
Az elmúlt évtizedekben egyre rosszabb állapotba kerülő épület a tervezett kezdés után fél évvel, 2019 tavaszán kezdett átalakulni, látványterveit látva pedig nemsokára egy kívülről jól láthatóan korhű módon helyreállított, modern ráépítése miatt azonban teljesen más épülettel találkozhatunk erre sétálva:
Az Ybl-díjas Vadász György (1933-) alapította Vadász Építész Stúdió az elmúlt években már adott vihart kavaró épületet adott a fővárosnak – a Csarnok téri trafóházhoz ragasztott Meininger Hotelt –, de számos középület és társasház mellett a nevükhöz fűződik a Haller Kapu Irodaház, a Láng Sport- és Szabadidőközpont és a Radnóti Miklós Művelődési Központ is, Vadász pedig a többi közt megálmodta még a szocialista modern egyik klasszikusát, a Jókai téri MEDOSZ-székházat (1975-1979, Mészáros Endrével), a gellérthegyi víztározót (1975-1981, Széll Andrással), illetve a Budavári Palota Kolduskapuját is (1995).
Nem jön ki a matek
A Paulay Ede utcai tetőlakásokba költözők kedvéért a többi lakó által nem használható exkluzív liftekkel felszerelt társasházat a projekt
egy olyan hangsúlyosan modern tetőfelépítménnyel koronázza meg, amely kontraszthatásával talán még hangsúlyosabbá is teszi az eredeti homlokzatok nyugodt eleganciáját. (…) A projekt során készül 4 kétszintes luxuslakás és 7 egyszintes luxuslakás, saját pincetérben elhelyezett automata parkoló rendszerrel. A beépítés a tetőszinten bruttó 1445 négyzetméter. A 11 lakás mindegyikéhez utcai és/vagy belső udvari terasz is készül.
– írja a generálkivitelező KÉSZ Épületszerviz Kft. online elérhető, 2018 szeptemberében született, reklámszagú közleménye, a Paulay 39 hivatalos oldala azonban csak tíz, 45-175 négyzetméter közti alapterületű, összesen 1333 négyzetméteren megvalósuló luxuslakásról – köztük négy kétszintesről – mesél, sőt kiemeli a párját ritkítóan nagyméretű tetőteraszt is, amely
az esti beszélgetések és grill-partik helyszíne lehet, vagy jakuzziban élvezhetik a tulajdonosok az estét a belváros közepén.
Az ellentmondásokat a ház előtt elhelyezett reklám tovább erősíti, hiszen itt már csak nyolc, 90 és 220 négyzetméter közti alapterületű penthouse-ról esik szó. A végső szám valószínűleg épp ez, bár a lakások továbbra sem szerepelnek a német gyökerű, főleg prémium kategóriás ingatlanok és irodaterületek eladását segítő cég honlapján.
Narancsillat a levegőben
A projekt mögött a 2012-ben létrejött Paulay 39. Beruházó és Szolgáltató Kft. (2018. áprilisi átnevezéséig, illetve központjának Veszprémbe költöztetéséig GLB Second Kft.) áll, ennek egyik tulajdonosa a Széles Gáborhoz kötődő zalacsányi Batthyány-kastélyszállót felújító és üzemeltető, a szomszédjában két, 68 lakásos lakóparkot építő Radialis Real Estate feje, Fonyó Gábor. Ő nem újonc az üzleti életben, hiszen a többi közt a 2019 augusztusában létrejött Sas6 Loft Invest Kft. ügyvezetői posztját is betölti: a cég élén annak alapítása után alig két hónappal váltotta Serfőző Pétert, akiről a HVG kiderítette, hogy üzleti kapcsolatban állt az Orbán-kormány egykori szóvivőjével, Giró-Szász Andrással, nem mellesleg a sógora is volt. Serfőző Rogán Antal polgármestersége alatt több V. kerületi ingatlan tulajdonjogát is megszerezte, sőt 2014-ben egy 120 négyzetméteres svábhegyi luxusingatlant adott el Lázár Jánosnak, aki tízéves fia nevére vásárolta meg azt.
A Paulay39-ben Fonyónak ügyvezetőtársa is van: a húszas évei végén járó Jecsmen Krisztián, aki 2017 novemberétől 2018 júniusáig az NNSHK Investment Holding Kft. ügyvezetője volt. Ezt a céget a korábban a TV2 megvásárlását, illetve a Párizsi Udvar két jordán milliárdos általi átalakítását is hitelező állami Eximbank alapította. Jecsmen a Sas6-ban is szerepet tölt be, a cég tagjaként hivatkozik rá az Opten céginformációs rendszere.
A földesúri háború szereplői is feltűnnek
A Sas6 Kft.-ben Serfőző távozása után megjelent a szintén Fonyó Gábor által vezetett Dominustum Due Vagyonkezelő és Ingatlanhasznosító, amelynek tagjai közt Gyalog Zsolt és Gyalog Ferenc neve tűnik fel. Ők Fonyóhoz hasonlóan fontos szereplői voltak a NER 2019 nyarán kirobbant első „földesúri háborújának”, amelyben nagybirtokosok, illetve a körülöttük született csoportok tépték darabokra a Leisztinger Tamás egykori birodalmának fontos ékköveként számon tartott Agárdi Farm Kft területeit. Erről itt írtunk bővebben:
Megújulnak, mégis tovább pusztulnak
Sokadszorra is felmerül tehát a kérdés: tényleg
A megfelelő válasz megtalálása március 1-jétől még nehezebb lesz, hiszen ekkortól megszűnik a 174 magyarországi járás, illetve 23 budapesti kerület jegyzőinek építésügyi hatósági hatásköre, feladataikat – így az építési és használatbavételi eljárások kiadását – az illetékes kormányhivatalok fogják ellátni. Ennek célja a kormány szerint a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a hatásköri ütközések kiküszöbölése, a teljes kép azonban bonyolultabb, hiszen így az elsőfokú határozatban foglalt döntés ellen fellebbezni sem lehet majd, megváltoztatni pedig csak egy közigazgatási per keretein belül, a bíróságon lehet majd őket.
