Kultúra

Boldog időket ígértek a XX. század magyar repülős plakátjai

A lassan századik születésnapját ünneplő magyarországi légiközlekedés kezdetei az első világháború utáni évig nyúlnak vissza: az épp szétesett Monarchia egykor legnagyobb repülőgépgyárának is otthont adó magyar fővárosban 1920. február 11-én megszületett a mindössze egy évet élt Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság (MAEFORT), ami fennállása alatt csak postai és áruszállítási feladatokat végzett, a színfalak alatt azonban az országban lévő, részben hátrahagyott katonai repülőgépek összegyűjtése, illetve fenntartása volt a célja. A trianoni békeszerződés életbe lépésével (1921. július 26.), a benne foglalt egyéves repülési tilalomnak köszönhetően a cégnek befellegzett: a polgári utasok szállítását így sosem kezdhette meg.

Az Aeroexpress felszállásra váró gépeinek egyike a Szabadság híd budai hídfőjénél

Nem úgy, mint az 1922 novemberében létrejött Magyar Légiforgalmi Rt. (MALERT), valamint az azt mindössze másfél hónappal követő Aeroexpress Rt. –  előbbi néhány éven át csak belföldön repült, a cég 1928-as újjászervezése után azonban Európa nagyvárosaiba is indított járatokat, utóbbi pedig a Dunáról felszállva juttatta el az utasokat a Balatonra, a magyar megyeszékhelyekre, illetve a környező országok felé, habár postarepüléseket és fővárosi sétarepüléseket is találhattunk a szolgáltatásaik közt.

A budapesti hajók az első világháború után néhány évig hidroplánokkal osztoztak a Dunán
Az első magyar vízi repülőtér emlékét ma csak néhány fotó és egy a Szabadság hídnál elhelyezett emléktábla őrzi.

A MALERT-nek a második világháborús pusztítás vetett véget, romjain azonban 1946-ban megszületett az épp kialakuló keleti blokkban nem meglepő módon félig szovjet tulajdonú MASZOVLET, azaz a Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt., ami a szovjet fél által biztosított Liszunov Li-2-esekkel (a típus egyetlen röpképes példánya ma Magyarországon található), illetve Polikarpov Po-2-esekkel indította meg a járatait.

Az országon belüli, rövidebb repüléseken az utasok

egy első osztályú vonatjegy áránál olcsóbban foglalhattak helyet,

de a szolgáltatást még az árak további csökkentése után is kevesen vették igénybe, habár a lehetőség közel két évtizeden át állt nyitva az olcsón és gyorsan utazni akarók előtt.

1954 novemberében, a Rákosi-kor csillagának leáldozásával egyidőben a magyar állam a légitársaság egyedüli tulajdonosává vált, majd másnap MALÉV, azaz Magyar Légiközlekedési Vállalat néven újjáalapította azt. A hatvanas évek hajnalára a cég megerősödött, sorra érkeztek az új, nyilván szovjet gyártású gépek, bővült a külföldi célpontok száma – 1964-től első Európán kívüli úticélként Kairó is elérhetővé vált –, ezzel párhuzamosan pedig eltűntek a rég gazdaságtalanná vált belföldi járatok.

1979 végére a Malév utasforgalma elérte az egymillió főt, 1988 novemberében a cég lassan meg is kezdte az Iljusinokról és Tupoljevekről az amerikai Boeingekre való átállást, 2001-ben pedig az utolsó Tu-154-es is eltűnt a cég flottájából.

Az 1989-ben Zsótér László (1945-) által tervezett logó a rendszerváltás után milliónyi helyen köszönt vissza, a cég pedig erősebbnek tűnt, mint valaha. A kétezres években aztán jókora tempóban gyülekezni kezdtek a fellegek a cég felett: 2009-ben a Malév közel ötvenmilliárdos veszteséggel zárt, a három évre orosz tulajdonba került vállalatot pedig az Orbán-kormány 2010-ben jogellenesen vásárolta vissza, amiért az Európai Bizottság mintegy százmilliárd forintnyi állami támogatás visszatérítésére kötelezte a légitársaságot.

A festés, amire mindenki emlékszik. Fotó: Csemniczky Kristóf

Ebből a csávából már senki nem húzta ki őket: a repülőgépek 2012-ben örökre leálltak, a csődeljárás és felszámolás pedig még hat éven át tartott. A cég 170 milliárd forintos tartozást hagyott hátra, ezzel pedig pont került egy közel száz éve tartó történet végére.

A Malév sorstársai
Illusztris társaságba került a Malév, bukott társai között olyan patinás nemzeti légitársaságok találhatók, mint a Swissair, a  Sabena vagy az Alitalia.

Ennek az időszaknak persze bőven voltak szép pillanatai, melyeknek kitűnő példái a kor legjobb grafikusai által tervezett, szép világot az utazók elé vetítő plakátjai, melyek közül ma a legszebbeket mutatjuk be.

Kattintásra galéria nyílik:

19 Fotó megtekintése

Boldog időket ígértek a XX. század magyar repülős plakátjai

Repülőgép a Mátyás-templom és a Halászbástya felett (Szűcs Pál, 1940 körül)
Még több +
Utazzék MASZOVLET repülőgépen, kártyanaptár, 1953
Még több +
Olcsó utas- és áruszállítás MASZOVLET repülőgéppel (Vajda Lajos, 1950)
Még több +
Budapesti tavasz a Szabadság-szoborral (Gönczi-Gebhardt Tibor, 1955)
Még több +
A MASZOVLET éves naptárat is rejtő plakátja, az elérhető célállomásokkal – köztük természetesen az észak-koreai fővárossal, Phenjannal, valamint Pekinggel és Moszkvával (1955)
Még több +
A MALÉV és a magyar légitársasághoz hasonlóan csődbe jutott belga Sabena együttműködése a hatvanas években
Még több +
Repülni vágyó kisfiú Ágas Ernő 1959-ben született plakátján
Még több +
Az idő pénz – repüljön MALÉV-val! (Ágas Ernő, 1960 körül)
Még több +
IBUSZ külföldi társas utazások repülőgépen (Szilvássy Nándor, 1961)
Még több +
Rövid utazás – hosszú pihenés (Szilas Győző, 1963)
Még több +
Máté András 1966-1967-ben született sorozata a magyar plakátművészet egyik legkiemelkedőbbje, a sok merész színt hozó pop-art terméke
Még több +
Máté András 1966-1967-ben született sorozata a magyar plakátművészet egyik legkiemelkedőbbje, a sok merész színt hozó pop-art terméke
Még több +
Máté András 1966-1967-ben született sorozata a magyar plakátművészet egyik legkiemelkedőbbje, a sok merész színt hozó pop-art terméke
Még több +
Máté András 1966-1967-ben született sorozata a magyar plakátművészet egyik legkiemelkedőbbje, a sok merész színt hozó pop-art terméke
Még több +
Máté András 1966-1967-ben született sorozata a magyar plakátművészet egyik legkiemelkedőbbje, a sok merész színt hozó pop-art terméke
Még több +
A vállalat első sugárhajtású utasszállítója, a Tu-134 1968. december 22-én érkezett meg Budapestre, majd azt a következő két évtizedben számos társa követte – ez a plakát az első példány érkezésének apropóján született
Még több +
Modern közlekedés = repülés
Még több +
Bonyolult ágrajzon a célállomások, melyeket a grafikus Bánfalvy Ákos egy-egy jellemző utcarészletükkel – noha sokszor nem a legismertebbel – is bemutatott (1976)
Még több +
Gyors és kényelmes
Még több +

 

A plakátok képei a Múzeum Antikvárium, illetve a Pest-Buda Aukciósház katalógusaiból származnak.

Ajánlott videó mutasd mind

Ilyen lehet Magyarország 2050-re

Elsorvad a vidék, az élővilág kiüresedik, sok őshonos fajunk eltűnik, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek fogják uralni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.