Kultúra

Egy szódavízgyáros nagylelkű ajándéka díszíti Buda kolostorkertből kinőtt terét

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 11. 07. 20:40

A fővárost még szebbé tenni akaró Millacher Lajos álma két emberélet árán vált valósággá.
Korábban a témában:

A főváros utcáin sétálva lépten-nyomon érdekes történetekbe, kalandos sorsú épületekbe és rejtett szépségekbe botolhatunk, a rohanásban azonban egyáltalán nem vesszük őket észre – épp ezért született meg a térképen is követhető Ismeretlen Budapest sorozatunk, melynek mai epizódjában a korábban már bemutatott vastuskóhoz közeli Corvin térre látogatunk el, hogy megismerjük a város egyik legérdekesebb kútjának történetét.

Pogány szokásra emlékeztet egy budai utcasarok furcsa vastuskója
A százötven éven át a vándorló mesterlegények szögeit is fogadó vastuskók közül ma több is áll még az egykori Magyar Királyságban, történetüket azonban csak kevesen ismerik.

A történelmi hangulatot árasztó, a Szent Erzsébet templommal, barokknak tűnő, de sokszor alig pár évtizedes házakkal, illetve a Budai Vigadóval (ép.: Kallina Mór és Árkay Aladár, 1898-1899) keretezett, hangulatos tér az elmúlt kétezer évben római katonák sírjának, a török kiűzése után újjászületett kolostor kertjének és közparknak is otthont adott, mai képét pedig mindössze néhány évvel ezelőtt, Baraczka Katalin tervei nyomán nyerte el.

A Corvin tér, háttérben a Budai Vigadó épületével / fotó: Vincze Miklós/24.hu

A százötvenezer éves, itt feltárt ősemberlábnyomokat – illetve azok másolatát – is rejtő tér egy részlete azonban az elmúlt közel százhúsz évben semmit sem változott:

a templomtól mindössze néhány lépésre álló, első pillantásra egészen átlagosnak tűnő, de annál jóval érdekesebb Lajos kútja.

fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az 1904 végére köztérre került alkotás tetején egy életnagyságúnál 265 cm magasra nyúló, kutyájával ábrázolt honfoglaláskori vitéz látható, aki sikeres vadászata után – vállán szarvas fekszik – épp az ivótülkébe töltött forrásvízzel csillapítja a szomját.

fotó: Vincze Miklós/24.hu
fotó: Vincze Miklós/24.hu

A vízköpőkkel díszített méretes, háromkaréjos mészkő medence oldalán lévő felirat némi támpontot ad a kút megszületésének okáról, hiszen elárulja, hogy azt 1904-ben

“Millacher Lajos emelteté hálából Budapest székes fővárosnak”.

fotó: Vincze Miklós/24.hu
fotó: Vincze Miklós/24.hu

De ki volt Millacher, és miért akart ő mindenképp kúttal díszíteni egy budai teret?

A történet kiindulópontjáért tizenhárom évvel korábbra, 1891-ig kell visszapillantanunk: a szikvízkészítőként, illetve egy ma is álló Kacsa utcai házban működött Első Magyar Ásványvízkészülék, Szifonszerelvény és Szikvízgyár Rt. alapító tulajdonosaként jókora vagyont felhalmozott Millacher Lajos ekkor írta ugyanis meg a végrendeletét, melynek részeként húszezer forintot a fővárosra hagyott, kikötve, hogy halála után abból

írjanak ki egy csak magyar művészek számára nyitott, Budára szánt emlékkutat érintő tervpályázatot, továbbá kikötötte: a mű neve Lajos-kút legyen, szerepeljen rajta “bronzból medalion alakban készített képmása és azon felírás, hogy Millacher Lajos emelteté hálából Budapest fővárosnak”.

A szikvizet, illetve ásvány- és szikvízgyártó berendezéseket gyártó Millacher Lajos- és Wagner Alajos-féle cég az 1887-ben megjelent Czégek Kézikönyvében

A kérése halála után évekkel, 1898-ben került a székesfőváros elé, akik egy azóta már jócskán kamatozott összeggel gazdálkodhattak, azt azonban biztosan nem hitték volna, hogy az avatásig vezető út nem csak hosszú, de kacskaringós is lesz.

Az eleiente a Pálffy (ma Bem József) vagy Bomba (Batthyány) térre szánt alkotásnak végül a Budai Vigadó megjelenése miatt épp átalakuló Corvin téren találtak helyet, 1899-ben pedig kiírták a tervpályázatot.

Az egykori Pálffy (ma Bem József) tér 1898-ban – akár ide is kerülhetett volna a kút / fotó: Ilyen is volt Budapest

Huszonegy terv érkezett be, melyek közül a végrendelet végrehajtója, illetve a Hauszmann Alajos, Steindl Imre, Stróbl Alajos és Fadrusz János alkotta bizottság állított fel sorrendet – derül ki a főváros századfordulós mindennapjairól tudósító Magyar Székesfőváros című lapból.

A gyáros arcképe a kút bronzszobrát tartó hatszögű pilléren / fotó: Vincze Miklós/24.hu

Az ítészek választása végül a mindössze huszonnyolc éves Nagy Kálmán birkáit itató juhászt ábrázoló életképére esett, megelőzve Donáth Gyula Incselkedés címet kapott jelenetét, Kallós Ede és a szecessziós zseni, Lechner Ödön sárkányölő János vitézét, melynek medencéjébe a nagyszentmiklósi aranykincs bikafejes ivótáljainak felnagyított, mészkő másolataiból érkezett volna a víz.

Az I. díjas munka / in: Uj Idők, VII. évf.6. szám, 1901, február 3.

A fiatal művész sosem készült el azonban a teljes méretű alkotással, ugyanis a

“fiatal tehetséges szobrász […] a művéhez mintának használt báránytól száj- és körömfájást kapott és mielőtt művét teljesen elkészítette volna, néhány nap alatt meghalt”

– írja Liber Endre Budapest szobrai és emléktáblái című munkájában (Budapesti Statisztikai Közlemények 69/1), noha a kút kicsinyített mása megszületett, később pedig egy múzeumi raktárba került.

A hirtelen haláleset miatt másodszorra is elindult pályázatra nem érkezett kivitelre érdemes munka, bár akadtak köztük érdekességek, melyekről az Uj Idők 1902. novemberében így számolt be:

“Istók János, poétikus, szép monumentumot kívánt emelni Nagy Kálmánnak is és úgy formálta a maga kút-tervét, hogy abból kiolvasható a Lajos kútja első szerzőjének megható sorsa is. Ezt a gyengéd szeretetet több elismeréssel kellett volna honorálni, mint a zsűri tette. […] Találunk a pályaművek közt néhány figyelemreméltó ötletet is, amelyek nincsenek ugyan egybeforrva a kút-jelleggel, de magukban ügyesek. Ilyen például Füredi Rikárd Erős Jancsija, aki agyonvervén egy féltucat fene sárkányt, hóna alá kapja őket s úgy vonszolja maga után lötyögős testüket. Ez az alak maga oly eredeti és kedves, hogy jó lenne minden kúttal függetlenül megcsinálni és sokszorosítani. Csak a derék Jancsi arca és koponyája volna kissé magyarosabb! Amin nagyon könnyen lehet segíteni.”

Végül a hat legjobb munkát beadó szobrászt kérték fel egy új terv elkészítésére, remélve, hogy azok közt már legalább egy kivitelezésre is érdemes ötletet találnak majd. Így is történt: végül Holló Barnabás (1865-1917) munkáját találták a legjobbnak, aki

“3 tagozatu medenczéből kiemelkedő régi magyar ruhába öltözött délczeg vadászt” képzelt a térre, “lábainál egy gyönyörü kivitelü vadászkutyával.”

Az alkotás 1904 novemberére készült el, majd elfoglalta a helyét – az épp néhány nappal ezelőtt újra megnyitott, immár belsőleg is megújult – Budai Vigadó előtt:

A korabeli nyomtatott lapok ugyan nem emlékeznek meg róla – sőt, néhányan egyenesen Mátyás-korabeli vitézként emlegetik az emberalakot – az elmúlt évtizedekben született leírások közül több is úgy gondolja, a kúton álló alak maga Nimród (Ménrót), a Csodaszarvas mondájában emlegetett Hunor és Magor apja, akit számos őstörténeti forrás alaptalanul azonosít a Bibliából ismert Nimród királlyal, Noé dédunokájával.

Az alkotó

A ma az Ózdhoz közeli Hangony részét képező Alsóhangonyon született Holló Barnabás  (1865-1917) Stróbl Alajos tanítványaként, a budapesti iparművészeti iskolában és a mintrajziskolában vált szobrásszá, életművével pedig a századforduló történelmi szobrainak sorát bővítette.

 

in: Vasárnapi Ujság, 1917/45.

Neve ma a legtöbbeknek nem hangzik ismerősen, pedig munkái közt olyan ismert művek is vannak, mint a Magyar Tudományos Akadémia alapításáról az épület falán megemlékező emléktábla (1893), a Pesti Ferences Templom az árvízi hajósnak emléket állító, az 1900-as párizsi világkiállításon is bemutatott Wesselényi-domborműve (1905), valamint a közel két évtizedes munkával megszületett Országház számos több külső és belső szobra.

A kút a második világháború során nem sérült meg súlyosan, így ma is eredeti, felújított alakjában, illetve eredeti helyén élte túl az elmúlt száztizennégy évet, a vadászkutya pedig még ma is türelmesen várja, hogy a gazdájával együtt hazaindulhasson a sikeres vadászatról.

fotó: Vincze Miklós/24.hu
A Czégek kézikönyvét (1887), Liber Endre Budapest szobrai és emléktáblai című munkáját (Budapesti Statisztikai Közlemények 69/1), az Uj Idők 1901-es évfolyamának 6. számát, illetve a Magyar Székesfőváros vonatkozó lapszámait az Arcanum Digitális Tudománytár és a Hungaricana segítségével értük el.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

NEW ORLEANS, LA - NOVEMBER 04:  Quarterback Drew Brees #9 of the New Orleans Saints celebrates  defeating the Los Angeles Rams 45-35 in the game at Mercedes-Benz Superdome on November 4, 2018 in New Orleans, Louisiana.  (Photo by Wesley Hitt/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.