Senyei Károly (született Schmidt Károly, 1854-1919) neve a mai embernek talán semmit sem mond, pedig a XIX. és XX. század fordulójának egyik legtehetségesebb szobrászaként számtalan olyan munka került ki a műterméből, amivel már mindannyian találkoztunk: ilyenek a Budavári Palotában lévő Halászó gyermekek kútja, a Hősök tere millenniumi emlékművének Szent István– és II. András-alakja, valamint a Pesti Vigadó előtt álló kútszobor is.
Az akkor még önálló Újpestről induló, Bécsben és Münchenben tanult művész a világvárossá váló Budapest arcának egyik legfontosabb formálója volt, hiszen köztéri szobrai mellett épületdíszítőként is számos lenyűgöző darabot készített: munkáit a Magyar Nemzeti Bank épp bővítés alatt álló Szabadság téri otthonán, a Kossuth téri egykori Kúria-épület – a közelmúltig ez az óriás volt a Néprajzi Múzeum otthona – tetején, vagy akár a New York-palotán egyszerű járókelőként is megnézhetjük, hiszen
is a nevéhez kötődnek.
Senyei munkáit sem kímélték persze a történelem viharai: így járt az eredetileg a ma luxushotelként működő New York-palota udvarába készített, 3,3 méter magas Pásztorlány-kompozíciója is, amiról hosszú évtizedek óta semmit sem lehetett hallani.
Az biztos volt, hogy túlélte Budapest ostromát, ahogyan az is, hogy röviddel az 1956-os forradalom előtt az emlékműfelügyelőség az óbudai Korvin Ottó tér (ez 1990 óta a Szentlélek tér nevet viseli) egyik parkosított szögletében akarta felállítani, az ötlet azonban váratlan nehézségekbe ütközött, hiszen amint a Művelt Nép (1956. júl. 22.) írta:
a VII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat ragaszkodik ahhoz, hogy a Pásztorlánya VII. kerület valamelyik terét díszítse.
A helyzet sosem oldódott meg, sőt, csak rosszabbodott, hiszen a Budapest köztéri szobrait összeíró Rajna György 1980-ban így nyilatkozott a Magyar Vízgazdálkodás című szaklapnak:
Sajnos, úgy állunk, hogy a sok bába közt elvész a gyerek. Van Országos Műemléki Felügyelőség, van műemléki osztály a Fővárosi Tanácson. Illetékest kellene találni. .. Mert ami megesik néha, az egészen elszomorító. Mást ne mondjak, néhány esztendeje, tatarozás közben, a New York palota udvaráról szőrén-szálán eltűnt a gyönyörű díszkút, amelyet Senyei Károly szobra díszített. Azóta sem tudja senki, hol lehet… És vannak még szomorú példáim…
A szobor az évtized végére aztán négy méter átmérőjű medencéjével együtt előkerült, szerepel ugyanis Rajna 1988-as listájában, így biztos, hogy azt személyesen is látta a palota udvarában.
Az épületet az elmúlt negyedszázadban aztán több átalakítás is érte – Princz Gábor Postabank-vezér akarata ellenére nem vált ugyan Nemzeti Színházzá, sőt, éveken át üresen szomorkodott a Nagykörút mentén, mielőtt bejelentkezett volna érte egy szállodalánc, ami 2001-2006 között 185 szobás luxusszállodát faragott belőle.
A hotel azóta üzemeltetőt, sőt, tulajdonost is váltott, a műtárgyról azonban egyetlen szó sem esett – egészen mostanáig, hiszen a Budapest Szobrai
Az oldal gazdája szerint az elzárt részen álló munka állapota kielégítő, medencéjének azonban jelenlegi helyén semmi nyomát nem találta.
A poszt teljes hosszában itt olvasható:
