Kultúra

A takarítónő, akiből a világ legbizarrabb orvosi szemléltetőeszköze lett

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 03. 16. 10:00

A harmincöt évesen elhunyt nő százharminc évvel ezelőtt ajánlotta fel testét az egyetem anatómiaprofesszorának. Az eredményt látva már nem biztos, hogy megtenné.
Korábban a témában:

Az orvosi egyetemek anatómiaprofesszorai hosszú évszázadokon át holttesteken mutatták be a diákoknak az emberi test működését, a XIX. század azonban ezen a téren is jókora változást hozott: véletlenszerűen beszerzett, az éj leple alatt szállított testek helyett a kísérletek alanyává váló emberek írásos beleegyezésére is szükség volt ahhoz, hogy a diákok a boncmesterek és anatómiaprofesszorok segítségével megszerezhessék a kellő tudást.

Így vált a philadelphiai Hahnemann Medical College anatómiai gyűjteményének részévé az intézmény egykori takarítónője, az 1888-ban – mindössze harmincöt éves korában – tuberkolózisban elhunyt Harriet Cole is, aki az egyetem professzorainak egyike, Dr. Rufus B. Weaver munkájának köszönhetően ma az anatómia tudományának legszürreálisabb, de egyben úttörő eszközévé vált.

A Hahnemann Medical College főépülete, 1898 / fotó: Internet Archive

A tanár ugyanis öt hónapos munkával megszabadította az elhunyt nő testét annak központi idegrendszerétől – úgy, hogy közben semmiféle, a szövetek egymástól való elválasztására használt vegyszert sem használt. A gézbe tekert idegrostkötegeket Weaver először ólomtartalmú festékkel kente le, majd a főként fafelületek kezelésére szolgáló állati eredetű gyantával, sellakkal tartósította. A végeredményt természetesen keretbe foglalta, az idegeket pedig úgy rendezte el, ahogyan azok az élő szervezetben is elhelyezkednek.

A világ orvosai a szemléltetőeszközzé vált Cole csodájára jártak: Nagy-Britanniában egyszerűen képtelenek voltak elhinni, hogy hasonló egyáltalán lehetséges, a szakmai lapok pedig hónapokon át írtak a professzor kivételes munkájáról.

Az idegrendszer / fotó: Wikimedia Commons

 

Az idegrendszer nem maradt sokáig a Hahnemann falai közt, hiszen emberek milliói láthatták az Amerika felfedezésének négyszázadik évfordulójára rendezett 1893-as chicagói világkiállításon, ahol a kiállítás egyik aranyérmét, illetve a kivételes tudományos eredményekért járó díjat is megszerezte.

Az ekkor, illetve a korábban az egyetemen készült fotók az egész világot bejárták: újságokban, orvosi könyvekben és egyetemi termek falán jelent meg, sőt, a Hahnemann utódjaként működő Drexel University College of Medicine ma is rendszeresen kap megkereséseket a preparátumról készült nagyfelbontású fotók ügyében.

Harriet Cole emléke ma is él az intézmény falai között, sőt, az idén százharminc éve készült munka ma is egykori helyének közelében, egy üveglap mögött látható, és naponta diákok százai állnak meg előtte egy pillanatra, ezzel is adózva az egykori takarítónő az orvosi képzést segítő felajánlása, illetve Dr. Rufus B. Weaver sebészi pontosságú keze előtt.

Az Atlas Obscura nyomán
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Gyula, 2012. január 19.
A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház egyik munkatársa egy beteg sugárkezelését készíti elő az onkológiai osztályon. A kórház - holtversenyben a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Idegsebészeti Klinikájával - második helyen végzett a HáziPatika.com által meghirdetett Az év kórháza szavazáson.
MTI Fotó: Rosta Tibor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.