1839-ben járunk – Buda és Pest még három évtizeden át külön városokként működik, a Nagykörútnak, a csodás Duna-hidaknak és a Parlamentnek még semmi nyoma, a lakók pedig az egy évvel korábbi, egyszerűen csak a nagy pesti árvízként emlegetett esemény nyomainak eltüntetésén, illetve az otthon nélkül maradtak megmentésén dolgoznak.
Schwindt Károly meglepő módon azonban épp ebben az évben dönt úgy, hogy elkészíti Zwölf Monate in Pesth, azaz Tizenkét hónap Pesten címet viselő képsorozatát, melyből megtudhatjuk, mivel is töltöttek időt az előző év különböző szakaiban:
Az 1797-ben, Boroszlón született alkotó 1830-ban helyezte Pestre a központját, a következő évtizedekben pedig jórészt város- és tájképeket, a kor legnagyobb alakjait festette meg, illetve az 1838-as árvíz pillanatait mutatta be, de az ő munkája például a galgagutai evangélikus templom oltárképe is.
Most pedig lássuk sorban a képeket!
Január – Városliget, korcsolyapálya
Február – farsangi bál a Duna-parti Redoute-ban (Tündérpalota, ép.: Pollack Mihály: 1833), ami az 1849-ben a budai várat védő osztrákok ágyútüzében pusztult el. Helyén ma a Feszl Frigyes által tervezett Vigadó (1865) áll.
Március – A jégdugók miatt kialakult nagy árvíz minden eseményt felülírt: Pesten 2281 pesti ház pusztult el, 827 pedig súlyosan megrongálódott, Budán pedig 204 ház dőlt össze. Több mint ötvenezren váltak hajléktalanná, közülük huszonkétezer embernek pedig a rajtuk lévő ruha volt az összes vagyonuk.
Április – A Gellérthegyen állt Budai Csillagvizsgáló, más néven a Gellérthegyi Csillagda, melyet 1815-ben három uralkodó, I. Ferenc osztrák császár és magyar király, III. Frigyes porosz király, illetve I. Sándor orosz cár jelenlétében nyitottak meg, és egészen 1849. májusáig működött. A forradalom során csúnyán megsérült épületet végül lebontották, a mellette fekvő virág- és szőlőskerteket eltüntették, helyükre pedig a Citadella kapott helyet.
Május – Az egykor a Rákóczi út és Puskin utca sarkán lévő Beleznay-kertben állt, deszkából épült, 1831-1891 közt működött nyitott körszínház, a Nyári Színkör épülete
Június – Auwinkel, azaz Disznózug; az egykor szőlőskerteknek is otthont adó Zugligetben a XIX. század folyamán jelentek meg az első vendéglők, és özönlötték el azt a kirándulók, valamint piknikezők.
Július – A pesti Duna-parton, a mai Erzsébet híd közelében egykor működött polgári úszóiskola
Augusztus – a Szent István-napi ünnepségek
Szeptember – a kihagyhatatlan őszi katonai gyakolat a Vérmezőn
Október – a budai szőlőhegyek szüreti ünnepségei, a termett bor megolvasása (Weinlese)
December – a Vigadó mögött, a mai üvegcsoda helyén állt 1812 és 1849 közt a Pesti Városi Német Színház, melynek nyitóelőadásához maga Beethoven a kísérőzenét. 1847 februárjában leégett, újjáépítették, de a szabadságharc után örökre megszűnt.
